Egész pályás letámadás
1. Támadás, fn., sport. Harc kezdése, roham, ostrom. 2. Futball-szakkifejezés a kilencvenes évtizedből. 3. Az első Orbán-kormány idején meg honosított, a politikai harcmodort jellemző frázis.
„Nem vagyunk kíméletlenek, de nagyon akarjuk a változást: ezért egész pályás letámadásos focit játszunk, s minden gólhelyzetet megpróbálunk kihasználni.” A nyilatkozatot Matolcsy György közgazdász, Orbán Viktor miniszterelnök gazdasági tanácsadója adta a Népszabadságnak 1998 szeptemberében. Matolcsy szerint – aki a mostani Orbán-kormány nemzetgazdasági minisztere – erős és esélyteremtő államra van szükség, ez adja meg a jóléti és a neo liberális államfelfogás szintézisét.
Matolcsy György Orbánék színrelépése előtt hétszázalékos éves növekedést prognosztizált. S már 1998-ban a globális pénzügyi válság leküzdésében reménykedett. Ennek akkori oka – szerinte – a gyorsan inflálódó világméretű pénzbőség volt. A tanácsadó szerint a válság során a pénz menekülni kezd. Országról országra jár, átmenetileg nagyobb megtérülést remél, s kedvezményt csikar ki a befektetésekhez. Ez valójában visszavonulás. A pénz új piacot keres, lehetőleg feltörekvőt.
A hétszázalékos növekedés puszta ígéret maradt, az emlékezetben azonban megült az a metafora, melyet később sokkal inkább az orbáni Fidesz stílusával kezdtek azonosítani. Az egész pályás letámadás így lett az erőszakos és gátlástalan politizálás szinonimája. Ami Matolcsy György szájában csak szóvirág lehetett. Már 1998-ban ki lehetett következtetni, hogy a kormányzati éca mögött a focirajongót kell keresni.
– Az egész pályás letámadás olasz találmány, Arrigo Sacchi nevéhez köthető –sietett segítségemre régi kollégám, Hegyi Iván, lapunk sportrovatvezetője. – Az angol pressing kifejezést fordították így nálunk. Azt jelenti: nyomás alatt tartani az ellenfelet. Sacchi a Milan és az olasz válogatott kapitányaként kísérletezte ki a modern játékstílust, az olaszok 1994-ben döntőt játszottak a vébén, igaz, a végén tizenegyesekkel kikaptak, s ezüstérmesek lettek. Ugyanebben az évben a Milan a BL-döntőben Romario és Sztojcskov góljaival 4-0-ra verte a Barcelonát.
A Sacchi-féle full-pressing lényege, hogy az ellenfél alapvonalához közel nyomás alá kell helyezni az ellenfelet. A forradalmi módszert használó csapatok játéka láttán úgy tűnt, hogy mindig létszámfölényben vannak. – Láttam akkoriban az olasz edzéseket – mondta Hegyi Iván –, két csatár vezette rá a labdát négy védőre (Tassotti, Baresi, Costacurta, Maldini). A védők úgy mozogtak, mint a csocsó játékosai, s rázúdultak a labdát vezető ellenfélre. Nálunk egy időben Mezey György próbálkozott a letámadással, Garabáék a saját térfélen próbálták a csapdát fölállítani, nem sikertelenül. A pressinget gyakran összetévesztik a holland totális futballal. Ez abból fakadhat, hogy a Sacchi-féle Milannak holland nagyágyúi is voltak (Gullit, Rijkaard, Marco Van Basten). A lényeg, hogy olasz módszer akkor is működött, amikor Desailly-nak, Savicevicnek vagy Bobannak kellett végrehajtani. Az első Orbán-kormány csak imitálta az egész pályás letámadást, amostani végrehajtja – ez többek alapélménye. A futballban megőrizték az emlékét, de a világ élvonala már nem ezt játssza.