Többen fizetnek az idén
Az államilag támogatott képzésre felvettek száma ugyanis a tavalyi évhez képest mintegy kétezer fővel csökkent (66 723 fő), a költségtérítéses képzésre bekerültek száma viszont ezerötszázzal emelkedett (31 046 fő). A maximális 480 pontot mégsem kellett az idén sem elérni sehol a felvételhez. A „topponthatár” azért emelkedett egy kicsit.
A legjobb teljesítményre államilag támogatott képzésben most is a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakán volt szükség: ide 463 pont alatt nem vettek föl senkit. Ez éppen egy ponttal több a tavalyi elvárásnál – az akkori 462 pontos küszöb a 2010-es év legmagasabb ponthatárát jelentette. Az előző évekhez hasonlóan egyébként most is szintén a Corvinuson születtek a második és a harmadik legmagasabb ponthatárok: a gazdálkodási és menedzsment szakon 457, a nemzetközi tanulmányok szakon 453 pont kellett a bejutáshoz.
Költségtérítéses képzésben ennél magasabb ponthatárok is lettek: a legmagasabb a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karán lett, ahol a veszprémi mérnök-informatikus képzésében 478 pont volt a határ. A magas költségtérítéses ponthatároknak ugyanakkor sokszor az az oka, hogy csak néhány vagy éppen mindössze egy hallgatót vettek föl, aki magas pontszáma ellenére csak költségtérítéses képzésre jogosult. Például azért, mert korábban már elhasználta az államilag támogatott képzésre rendelkezésre álló időkeretét. Márpedig egy adott szak ponthatára mindig az oda utolsóként bejutott hallgató pontszámával egyezik meg.
Nagyobb volt a verseny az idén
Általában elmondható, hogy minél többen vágynak egy adott képzésbe, illetve minél kevesebb ott a hely, annál magasabbak lesznek a ponthatárok. Az idén nagyobb volt a verseny a férőhelyekért, miután a tavalyinál kicsivel (271-gyel) több jelentkező pályázott jóval kevesebb férőhelyre. Az államilag támogatott képzésben az elmúlt évek 56 ezres keretszámát 53 450-re csökkentette a kormány, ezekre pedig mintegy százezer diák jelentkezett. A költségtérítéses képzést megjelölőkkel együtt öszszesen több mint 140 ezren próbáltak bejutni az idén a felsőoktatásba. Mesterképzésben csakúgy, mint tavaly, most is 19 600 támogatott férőhely várta a hallgatókat, ezekre most csaknem 23 ezer fiatal jelentkezett. A költségtérítéses mesterképzést választókkal együtt 25 500-an pályáztak a bolognai oktatási rendszer második szintjére: ez tavalyhoz képest 1400 fős többletet jelent. Ebből következik, hogy alapképzésre viszont mintegy 1300-zal kevesebben – öszszesen több mint 95 ezren – adták be jelentkezésüket. Felsőfokú szakképzést 8800, osztatlan képzési formát pedig 10 500 diák jelölt meg első helyen.
Gazdasági képzések az élen
Az egyes képzési területeken is voltak változások, némely terület iránt egészen komolyan nőtt az érdeklődés. Ilyen volt például – az első helyes alap- és osztatlan képzéses jelentkezések alapján – a művészetképzési terület – amely 14 százalékkal több jelentkezőt vonzott – és a művészetközvetítési képzési terület – tíz százalékkal több jelentkező. Az orvos- és egészségtudomány, illetve a természettudomány képzési területekre kilenc-kilenc, az informatika és a sporttudomány képzési területekre nyolc-nyolc, a műszaki területre pedig két százalékkal többen pályáztak. Kilenc százalékkal csökkent viszont az érdeklődés a bölcsészettudomány iránt, a gazdaság képzési terület iránt pedig nyolc százalékkal (azért még így is ide pályáznak a legtöbben, csaknem 17 ezren első helyen), pedagóguspályára hét, jogi területre hat, agrárképzésekre öt, nemzetvédelmi területre pedig három százalékkal vágytak kevesebben.
Ezzel egyidejűleg a „kínálat” is változott: a kormány ugyanis átvariálta az egyes képzési területek keretszámait is. A bölcsész képzésekre 350-nel, a társadalomtudományi szakokra 650-nel, a gazdaságtudományi területre pedig 1350-nel kevesebb hallgató juthatott be. Emelkedett viszont a fölvehető létszám a pedagógiai (1800 fő helyett 2000), az orvosi (2100 fő helyett 3100), a természettudományi (4200 fő helyett 5200), a művészeti (520 fő helyett 570) és az informatikai (4700 fő helyett 6400) képzésekben.
Ami a szakok vonzását illeti: az idén államilag támogatott képzésben első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment (2172), a mérnök-informatikus (2098), a gépészmérnöki (1891), a kommunikációés médiatudomány (1817) meg a kereskedelem és marketing (1521) szakokra jelentkeztek. Az intézményekre való jelentkezési arányokban nem voltak nagy változások: a legtöbben továbbra is a nagy tudományegyetemekre szeretnének felvételt nyerni (legalábbis az első helyes jelentkezői létszám alapján).
Első helyét töretlenül őrzi az ELTE több mint 15 ezer jelentkezővel, Debrecenben csaknem 11 ezer, Szegeden több, mint tízezer, Pécsett több, mint kilencezer fiatal szeretett volna tanulni, a Budapesti Corvinus Egyetemre pedig több, mint 8500 diák pályázott.
Sokan vállalták a nehezebb vizsgát
Mindezek erősen befolyásolják a ponthatárokat:minél többen igyekeznek bejutni egy helyre, annál magasabb lesz ott a ponthatár. Nem mindegy persze, hogy milyen teljesítménynyel. A felvételi pontokat az érettségi eredményekből számítják ki. A kétszintű érettségi rendszer 2005-ös bevezetése óta nincs külön felvételi vizsga, a középiskolai teljesítmény és két érettségi vizsgaeredmény alapján rangsorolják az egyetemre, főiskolára jelentkezőket. Összesen 480 pontot lehet elérni, és 200 pont a minimum: ennyi alatt senkit nem vesznek föl sem költségtérítéses, sem támogatott képzésre.
A többletpontok rendszere viszont változott az idén: a 80 többletponton belül kevesebbet lehetett kapni a nyelvtudásért, illetve egyéb jogcímeken (OKJ-bizonyítvány, sportteljesítmény, versenyek), ezért az idén már jobban „megérte” emelt szintű érettségit tenni. Az érettségizők „vették is a lapot”: az idén a tavalyinál 14 százalékkal többen választották az emelt szintű érettségit. Az eredmények valamennyi érettségi tárgyból javultak is tavalyhoz képest. A középszintű vizsgákon kevesebb volt az „átmenő”, kettes osztályzat, emelt szinten pedig többen vizsgáztak jelesre. Az összesített átlag így 3,65 volt, az előző évi 3,62-vel szemben. A felvételizők átlagteljesítménye így 352 pontról 354 pontra nőtt az idei évben.
Hogyan zajlik a ponthúzás?
A ponthatárok megállapítása 1996 óta egy matematikai algoritmuson alapuló, a jogszabályváltozások alapján rendszeresen frissített informatikai szo ver alkalmazásával történik, amely magyar fejlesztés eredménye. A meghirdetett képzésekre vonatkozó ponthatárok megállapítását a felsőoktatási intézmények és az Oktatási Hivatal szakemberei készítik elő a Nemzeti Erőforrás Minisztérium együttműködésével, amelyhez az Educatio Nonprofit K . nyújt informatikai, szakmai hátteret. Munkájukat egy összetett számítógépes algoritmus segíti, amely képes egyszerre vizsgálni a jelentkezők felvételi összpontszámát, az általuk felállított jelentkezési rangsort, a felsőoktatási intézményekbe fölvehető államilag támogatott hallgatói létszámkeretet és az intézmény által fölvehető hallgatók számát is. A ponthatárokat több különböző tényező alakítja ugyanis. Egyrészt a felsőoktatási intézményekbe fölvehető államilag támogatott hallgatói létszámkeret, másrészt az adott intézmény által összesen fölvehető létszám (kapacitás), valamint maguk a jelentkezők is választásaikkal és megszerzett pontszámaikkal.
A kormány évről évre meghatározza a felsőoktatás államilag támogatott létszámkeretét – azaz országosan megállapítja, hogy az egyes képzési területeken hány hallgató kezdheti meg tanulmányait államilag támogatott képzésben. Ehhez jöhetnek az intézmény kapacitásába még „beférő” költségtérítéses hallgatók. A számítógépes rendszer szakonként országos rangsorba állítja a jelentkezőket – az általuk elért felvételi öszszpontszám alapján –, majd a legjobb teljesítményű jelentkezőtől kezdve elhelyezi őket az általuk első helyen választott felsőoktatási intézménybe és képzésre. Ha egy-egy intézményben már betelt a felvehető összlétszám, akkor az oda első helyen jelentkezett, a jelentkezői összpontszámokból álló rangsor szerint sorra kerülő diákokat már a második jelentkezési helyükre veszi föl, és így tovább.
Ez a folyamat addig zajlik, míg az adott képzési területen, illetve képzésen el nem éri a fölvettek száma az országosan fölvehető létszámkeretet vagy az intézmény adott képzésre vonatkozó keretét.
A ponthatárokat országos jelentkezői rangsor alapján, de intézményenként külön állapítják meg, hiszen minden intézmény más és más ponthatárnál éri el az általa fölvehető összlétszám határát. Minden jelentkező arra a képzésre nyer besorolást, ahol a felsőoktatási felvételi jelentkezési lapon felállított sorrendjében a pontszáma először eléri a megállapított ponthatárt. A felvételről szóló határozatot és a beiratkozással kapcsolatos információkat az az egyetem, főiskola küldi meg, ahová besorolást nyert a jelentkező.
Másképp számolt mesterek
A mesterképzésre jelentkezők felvételéről a felsőoktatási intézmény saját hatáskörben, szakonkénti egységes rangsorolás alapján dönt. A jelentkező teljesítményét minden esetben 100 pontos rendszerben értékelik. Az értékelés független attól, hogy a jelentkező mely felsőoktatási intézményben szerezte korábbi oklevelét.
