Spórolni kell, de megéri
Azt mondja, hogy amikor kiment, csak alapszinten beszélt olaszul, sokat értett a nyelvből, de nem nagyon mert megszólalni. Amikor viszont egy év után hazajött, szinte azonnal letette a felsőfokú nyelvvizsgát.
Jelenleg ügyvédi irodában dolgozik, ügyvédjelölt. Az Olaszországban tanultakat a munkája során nemzetközi adásvételi ügyeknél használja és a szakdolgozatát egy kint megismert témából írta. – Az ott töltött idő hasznát akkor is érzem, ha például olyan ügyféllel kell dolgoznom, aki abból a kultúrkörből származik – teszi hozzá. A külföldi egyetemi ösztöndíjakkal foglalkozó két legismertebb magyar szervezet a Tempus Közalapítvány és a Magyar Ösztöndíj Bizottság.
A Tempus Közalapítvány bonyolítja a legnagyobb létszámú kiutazást Magyarországról, elsősorban az Európai Bizottság Egész életen át tartó tanulás programjának keretében. Hozzájuk tartozik az Erasmus is, a legismertebb nemzetközi ösztöndíjprogram. Csak az előző tanévben több mint 4100 magyar diák tölthetett „erasmusosként” 3–12 hónapot valamelyik európai ország egyetemén.
– Ahhoz, hogy valaki pályázhasson a tanulmányi ösztöndíjra, a legfontosabb, hogy be legyen iratkozva valamelyik hazai egyetemre vagy főiskolára és legyen két lezárt féléve. A külföldi szakmai gyakorlat esetében még a két lezárt félév sem feltétel –mondja Bokodi Szabolcs, a Tempus Közalapítvány koordinátora. Hozzáteszi: ezen kívül az egyes egyetemeknek lehetnek külön feltételeik is, például jó tanulmányi előmenetel, kiváló nyelvismeret, kellő motiváció az utazás előtt, ezeket is teljesíteni kell.
Ami a nyelvtudást illeti, Bokodi Szabolcs szerint nélküle nem érdemes nekivágni, hiszen mindenki vagy az adott ország nyelvén vagy angolul hallgatja majd az előadásokat. A nyelvvizsga nem mindenhol feltétel, inkább a valós nyelvtudást nézik.
– Ha valaki legalább társalgási szinten beszéli az oktatás nyelvét, az már kiindulásnak elég lehet, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy külföldön rendkívül gyorsan fejlődik a tudás – állítja.
Másképp sem árt felkészülni az Erasmus-programra. Az ösztöndíj összege átlagosan 350-370 euró havonta, a havi költségek pedig 500-600 euró körül vannak, ezért érdemes előre spórolni a kint töltött hónapokra.
– Tandíjat nem kell fizetniük a hallgatóknak, és külföldi tanulásuk idején is rendelkezésükre áll a hazai diákhitel, továbbá jogosultak az itthoni ösztöndíjukra is – sorolja Bokodi Szabolcs. A tapasztalatok szerint a család támogatása a legfontosabb, de a hallgatók többsége gyűjt pénzt az utazás előtt, sokan külföldön is dolgoznak a tanulás mellett. (Ezt legálisan megtehetik, ugyanolyan jogokkal, mint a fogadó ország diákjai.)
A magyar hallgatók közül az üzleti, társadalomtudományi, bölcsész és jogász szakokon tanulók a legmobilisabbak, közülük utaznak ki a legtöbben Erasmus-ösztöndíjjal. A legnépszerűbb Németország (ide 762 diák utazott ki tavaly), majd Franciaország és Olaszország. Bokodi Szabolcs szerint az, hogy Németországba ilyen sok magyar hallgató utazhat, egyrészt a hagyományosan szoros gazdasági és kulturális kapcsolatoknak, másrészt a német kormány intenzív nemzetközi mobilitási politikájának köszönhető. Hozzánk is Németországból jön a legtöbb erasmusos hallgató: az előző tanévben érkező közel 2500 külföldi diák közül 372 volt német.
A jövőre 25 éves Erasmus-ösztöndíjprogram három éve egészült ki a szakmai gyakorlatra utazás lehetőségével. Tavaly már 700 magyar diák utazott Nyugat-Európába, hogy 3–12 hónapot gyakornokoskodjon egy cégnél vagy egy kutatóintézetben. Az ösztöndíj összege ebben az esetben kicsit magasabb, átlagosan 400 euró egy hónapra. A cégektől fizetés a gyakornoki munkáért nem feltétlenül jár, tehát ebben az esetben sem árt utazás előtt spórolni.
– A diákok közül egyre többen ismerik fel, hogy mekkora előnyt jelenthet nekik később, ha elmélyítik szakmai nyelvtudásukat. Nem is szólva arról, hogy milyen jól mutat az önéletrajzban a külföldi szakmai tapasztalat – fűzi hozzá Bokodi Szabolcs.
A Tempus Közalapítványnál működő másik ismert ösztöndíj a CEEPUS. Ennek különlegessége, hogy középés kelet-európai országokba utaztatja a magyar hallgatókat, például Albániába, Szerbiába vagy Montenegróba, ahová nyelvi kurzusra vagy nyári egyetemekre is várják a diákokat. A CEEPUS segítségével évente körülbelül 400 magyar hallgató utazhat.
