A külföldi tanulmányokat csak a hallgatók úgy negyede zárta ki, a külföldi képzések mellett voksolók viszont leginkább a részképzéseket, illetve a szakmai gyakorlatot részesítették előnyben, a más országokban elérhető mesterképzések csak az érintett hallgatók alig tizede számára vonzóak. A felmérés szerint a 21–22 éves korosztály a legmobilisabb, közülük is elsősorban a nem hagyományos (hat-, illetve nyolcosztályos) gimnáziumban végzettek vágynak külföldre.

A mesterképzés elől ugyanakkor nem zárkóznak el a hallgatók, de ilyesmit inkább itthon választanának: a tavalyi elsősök 53 százaléka az alapszak elvégzését követően mesterszakon is szeretné bővíteni ismereteit, többségük a BGF-en. Az előző évi felmérés adataihoz képest azonban másfélszeresére nőtt azok száma, akik biztosan nem kívánnak élni ezzel a lehetőséggel. Általánosságban elmondható, hogy inkább a közvetlenül érettségi után felvételt nyert hallgatók szeretnének mesterképzésre jelentkezni, míg az érettségi időpontjától távolabb lévő hallgatók kevésbé motiváltak a továbbtanulásban.

Az adatokból az is kiderült: a BGF elsőéveseinek 63 százaléka első helyen jelölte meg az intézményt, elsősorban a gyakorlatorientált képzés miatt, és háromnegyedük elégedett a főiskolával. A diploma megszerzését követően a hallgatók több mint fele valamilyen multinacionális cégnél vagy más, magántulajdonú nagyvállalatnál szeretne elhelyezkedni, saját vállalkozást csak 18 százalékuk indítana.

Minden huszadik

Csak a legjobb módú családok tudják külföldi egyetemekre küldeni a gyerekeiket Magyarországról. Sajnos még az olyan ösztöndíjprogramokhoz, mint például az Erasmus, is kell a szülői támogatás – állítja Polónyi István oktatáskutató. Éppen ezért gondolja úgy, hogy az Európai Bizottság célja, mely szerint 2020-ig a végzett hallgatók minimum 20 százaléka tanuljon egy ideig külföldön, nem reális. – Jelenleg négy-öt százalék az arány, tehát nem minden ötödik, hanem legföljebb minden huszadik diák tanul hazáján kívül. Nem hiszem, hogy ilyen rövid idő alatt megsokszorozódhatna – mondja. Polónyi István szerint az elmúlt évek növekedése ellenére az OECD-országokkal összevetve még mindig kevés magyar hallgató élhet a kinti tanulás lehetőségével.