Keresd a síró lányokat!

– Szia, tessék, itt egy karszalag, ha ezt megmutatod, ott hátul, a fehér sátorban kapsz egy muffint – köszönti a kapuban álló lány csicsergő hangon a Pont Ott Partira érkezőket.

Kinek sikerül végleg megfognia a hallgatókat?

Túl sok a felsőoktatási intézmény Magyarországon – halljuk az utóbbi évtizedben egyre gyakrabban a felsőoktatás prominenseitől.

2011. évi ponthatárok

A felsőoktatási intézményekbe jelentkezők korlátlan számú jelentkezési lapot adhattak be, de csak egy helyre vehetők fel.

Spórolni kell, de megéri

Elsősorban a nyelvtanulás miatt mentem ki, de vonzott az ország, a kultúra, az új élmények – sorolja a 27 éves Bianka, aki korában egy évet töltött az olaszországi Veronában Erasmus ösztöndíjjal.

Többen fizetnek az idén

Bár az idén kevesebben juthattak be államilag támogatott képzésre, összességében mégis majdnem ugyanannyian – csaknem 98 ezren – nyertek felvételt a felsőoktatásba a csütörtöki ponthúzás után, mint tavaly.

 

Mobilisak a közgazdászhallgatók

A Budapesti Gazdasági Főiskola elsőéves hallgatóinak csaknem fele – 42 százaléka – szeretne külföldön is tanulmányokat folytatni, minden második gólya pedig az alapképzés után mesterszakot is végezne – derült ki az intézmény Diplomás Pályakövetési Rendszere keretében folytatott vizsgálatból, amelynek során 936 (tavalyi) elsőéves hallgatót kérdeztek meg továbbtanulási, munkavállalási terveikről és célkitűzéseikről.

A külföldi tanulmányokat csak a hallgatók úgy negyede zárta ki, a külföldi képzések mellett voksolók viszont leginkább a részképzéseket, illetve a szakmai gyakorlatot részesítették előnyben, a más országokban elérhető mesterképzések csak az érintett hallgatók alig tizede számára vonzóak. A felmérés szerint a 21–22 éves korosztály a legmobilisabb, közülük is elsősorban a nem hagyományos (hat-, illetve nyolcosztályos) gimnáziumban végzettek vágynak külföldre.

A mesterképzés elől ugyanakkor nem zárkóznak el a hallgatók, de ilyesmit inkább itthon választanának: a tavalyi elsősök 53 százaléka az alapszak elvégzését követően mesterszakon is szeretné bővíteni ismereteit, többségük a BGF-en. Az előző évi felmérés adataihoz képest azonban másfélszeresére nőtt azok száma, akik biztosan nem kívánnak élni ezzel a lehetőséggel. Általánosságban elmondható, hogy inkább a közvetlenül érettségi után felvételt nyert hallgatók szeretnének mesterképzésre jelentkezni, míg az érettségi időpontjától távolabb lévő hallgatók kevésbé motiváltak a továbbtanulásban.

Az adatokból az is kiderült: a BGF elsőéveseinek 63 százaléka első helyen jelölte meg az intézményt, elsősorban a gyakorlatorientált képzés miatt, és háromnegyedük elégedett a főiskolával. A diploma megszerzését követően a hallgatók több mint fele valamilyen multinacionális cégnél vagy más, magántulajdonú nagyvállalatnál szeretne elhelyezkedni, saját vállalkozást csak 18 százalékuk indítana.

Minden huszadik

Csak a legjobb módú családok tudják külföldi egyetemekre küldeni a gyerekeiket Magyarországról. Sajnos még az olyan ösztöndíjprogramokhoz, mint például az Erasmus, is kell a szülői támogatás – állítja Polónyi István oktatáskutató. Éppen ezért gondolja úgy, hogy az Európai Bizottság célja, mely szerint 2020-ig a végzett hallgatók minimum 20 százaléka tanuljon egy ideig külföldön, nem reális. – Jelenleg négy-öt százalék az arány, tehát nem minden ötödik, hanem legföljebb minden huszadik diák tanul hazáján kívül. Nem hiszem, hogy ilyen rövid idő alatt megsokszorozódhatna – mondja. Polónyi István szerint az elmúlt évek növekedése ellenére az OECD-országokkal összevetve még mindig kevés magyar hallgató élhet a kinti tanulás lehetőségével.

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.