Sötétben különben is sokkal veszélyesebb hajózni, mondják, akik szoktak ilyet csinálni. A szervezők végül megúszták, miként, a szó legszorosabb értelmében a versenyzők is. Aki bele is fordult a Balatonba a helyenként 80 kilométeres szélben, azt kivétel nélkül ki tudták húzni. Hatvannyolc hajóról 233 embert mentettek ki, közben még a mentőhajók is megsérültek, vagy három tucat vitorlás meg felborulva a tóban, esetleg zátonyra futva, illetve a nádasban végezte, másnap helikopterrel kellett megkeresni. Szerencsére az ijedtségen kívül nagyobb baj nem történt, a millió kat érő hajókat meg remélhetőleg nem svájci frankban felvett hitelből vették tulajdonosaik. A kormány úgy tett, mintha semmi köze nem lenne az egészhez.

Lehet, nem is volt, elvégre a Kékszalag magánrendezvény, nem állami ünnep, mint volt 2006. augusztus 20-án, a három halálos és 287 sebesült áldozatot követelő budapesti vihar idején.

Akkor az ellenzék, a mai kormánypárt, óriási kampányt indított a tűzijátékot szervező állami vezetők, végső soron a miniszterelnök ellen. Olyan elemzői vélemény is van, miszerint Gyurcsány igazi veszte nem is az őszödi beszéd, hanem az augusztus 20-i teszetoszaság volt. A mostani vihar nyomán annyit érdemes leszögezni, hogy az emberélet védelmében a kormánynak vannak feladatai – és most valaki nyilvánvalóan mulasztott, amikor nem szólította fel a szervezőket a verseny elhalasztására.