Csak nyolcan buktak el
Már az eredmények ismeretében Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke jövő csütörtökre összehívta az uniós állam- és kormányfőket, akiknek a görög mentőcsomagot kellene véglegesíteniük.
Londoni sajtóértekezletén Andrea Enria, az EBA elnöke összességében úgy vélte, hogy az európai bankok jó, pontosabban jobb állapotban vannak, mint voltak a válság mélypontján. Ennek oka részben éppen ez a vizsgálat, hiszen a pénzintézetek igyekeztek megerősíteni magukat, hogy átmenjenek a próbán. Ez pedig azért fontos, mert a bankválságból lett államadósság-válság, amely már intézményi krízissé dagad, nem kezelhető, ha nem alakul ki a befektetőkben is világos kép arról, milyen helyzetben vannak a bankok.Ha sikerül növelni a bizalmat a jórészt bizalmi válság után, akkor az európai gazdaság finanszírozási lehetőségei és kilátásai is javulnak. Európában a vállalatok pénzellátásának 75 százalékát adják a bankok, szemben az USA-val, ahol ez az arány 25 százalékos.
A számok nyelvére lefordítva a péntek esti bejelentést, mindössze nyolc bank nem állna ki egy erősebb „cunamit”, mert tőkeellátottsági mutatója (az összes forráson belül a saját tőke aránya) az ötszázalékos küszöb alatt lenne. (Az OTP-é 13 százalék fellett van.) A leggyengébbeknek 2,5 milliárd euró új tőkére lesz szükségük, amelyet vagy a piacról, vagy a kormányoktól kell beszerezniük. Utóbbiak azonban csak az uniós állami támogatási szabályoknak megfelelően járhatnak el. Brüsszelben már pénteken bejelentették, hogy hétfőn ilyen kérdésekben nyilatkozik meg Joaquín Almunia versenyügyi biztos, miután a pénzügyminiszteri tanács a héten külön közleményben előre jelezte, minden készen áll az esetlegesen elbukó bankok felkarolására.
Az EBA először, de az európai felügyeletek már harmadszor vizsgálták meg a bankokat, s miután az első kettő nem bizonyult sikernek, azaz a befektetőket nem győzte meg, most példa nélküli mennyiségben tettek közzé információt, hogy az átláthatóságot növeljék, és végre meggyőzzék a piacot. A bírálók szerint ez a teszt sem vette figyelembe a görög csőd eshetőségét, de Enria azt mondta, hogy miután az euróövezeti tagállamok forgatókönyvében ez nem szerepel, ezért erre nem is tértek ki, viszont az esetleges veszteségekre, amelyek a nagymérvű leminősítésből fakadhatnak, igen. A piacok jól fogadták a stresszteszt eredményét, a forint árfolyama alig változott a legfontosabb nemzetközi valutákkal szemben.
