Akkor sem, ha minden lehetséges módon megpiárolták, hogy ünnepélyes, méltó mulatságokkal búcsúzik Budapest az uniós elnökségtől. Szombaton, a főnapon kora délután még csak akadt olyan program, amelyre a környező országok kulturális intézeteinek fanjain kívül más is elmehet, a délután és az este azonban már csak arra volt jó, hogy valamilyen bizottság megírhassa a jelentésében, hogy sokszínű programmal búcsúzott Budapest. Sok szín: szürke, halványfekete, grafit, galambszürke stb. Nem a fellépőkről írok, mert például a román Balkanic Zeppelin a Clark Ádám téren remek volt, de hát nem szívta ki a városból a levegőt, nem is arra van kitalálva.

Míg itt így fordultunk le uniós elnökségünkről, Berlinben majd nagy szabadtéri koncerttel búcsúzunk Európától. Oda Kocsis Zoltán megy, Rost Andrea és a Budapest Klezmer Band. Itthon sem unatkoztunk: a Kapcsolat koncerten – egy időben a Balcanickal – kétszázezren voltak, Orfűn a Fishing fesztiválon totál telt ház, a Múzeumok Éjszakáján ugyanott, ahol az Európa-búcsú magányoskodott, ezrek mentek fel a Várba, mert a Valamire kíváncsiak az emberek. A Semmi szagát viszont messziről megérzik, kerülik.