Az első néhány hónapban így is volt: „Jólesett, hogy tovább alhatok, többet találkozhatok a barátnőimmel és elolvashatom azokat a könyveket, amikre korábban nem volt időm.” Ám ahogy telt az idő, az asszony újra elkezdett vágyakozni a kihívások után, és merőben új dolgokat szeretett volna kipróbálni. Éva szerencsés, mert a saját maga és a férje nyugdíjából, ha nem is luxusszínvonalú, de azért kellemes időskornak nézett elébe. Egy évvel a nyugdíjba vonulása után aztán újra szűknek és unalmasnak érezte az életterét. „Volt egy évem, amit teljesen magamra fordíthattam, aztán ebből elegem lett, mert úgy éreztem, kipihentem magam. Újra dolgozni szerettem volna, de nem akartam visszamenni eladónak” – meséli az asszony, aki végül önkéntesnek jelentkezett egy idős betegeket gondozó szervezethez, így találva új célokat.

Júlia, Évával ellentétben nem lelki, hanem anyagi szükségből kezdett munka után nézni nem sokkal az után, hogy nyugdíjba vonult.

A két asszony pénzügyi és családi háttere alaposan eltér egymástól: Éva gyermekei jól keresnek, nem szorulnak anyagi támogatásra, míg Júliának nemcsak egyetemista fiát kellett támogatnia, hanem beteg édesanyját és korán leszázalékolt testvérét is.

Takarékos állásban

„Egy barátnőm tanácsára én magam hirdettem, és takarítást, gyermekfelügyeletet vállaltam” – meséli Júlia, aki az elmúlt tíz évben alkalmi munkákból és házaknál vállalt rendszeres takarításból tartja fenn magát, de így is épphogy kijön a pénzéből. Most attól fél, hogy hamarosan nem bírja majd tovább az utazgatást, a fizikai munkát és szerettei ápolását. Többször keresett már könnyebb munkát, de az interneten fellelhető, kifejezetten nyugdíjasoknak kínált munkákról hamar kiderült, hogy valamilyen ügynöki tevékenységet takarnak. Júlia ezzel is próbálkozott, aztán hamar rájött, hogy a lelkesítő ígéretekkel ellentétben sok-sok fáradságos munkáért soványka jutalékot kaphat csak. „Az ismerőseim nem tudták megfizetni a termékeket, az idegenek megkeresése pedig rengeteg időmbe és energiámba kerül, és még így sem adtam el szinte semmit. A drága kezdőcsomag ára, amivel be lehetett lépni a rendszerbe, éppenhogy visszacsordogált hozzám, aztán már ki is szálltam” – számol be tapasztalatairól az asszony.

Herczku Mónika , szenior karrier-tanácsadó számára nem ismeretlen a panasz, miszerint az internet hemzseg a komolytalan, megtévesztő ajánlatoktól, bár a nagyobb, hivatalos állásportálokon azért még mindig túlsúlyban vannak a valós, élő hirdetések. Aki munkát keres, ezeket részesítse előnybe, és szisztematikusan, napi szinten nézze át az ajánlatokat, vagy akár maga is hirdethet – tanácsolja a szakértő, aki hozzáteszi: az elmúlt években nemhogy a nyugdíjasoknak, de az aktív korúaknak is nagy kihívás munkát találni, ezért fel kell készüli a kompromisszumos megoldásokra. A hirdetőknek azt tanácsolja, alaposan gondolják át, mit írnak magukról: két mondatba szűkítsük bele, hogy mit tudunk nyújtani, és mire vágyunk, de az olyan mondatok, hogy „nagyon kell a pénz” és „bármilyen megoldás érdekel”, kerüljük. Vannak bizonyos munkakörök, melyeket szívesen töltenek be nyugdíjasokkal. Ilyen például a portaszolgálat, vagyonőri munka, éjszakai műszak benzinkutaknál és kisboltokban, telefonos aszszisztensi munka és takarítás. Bár az idősebbeket gyakran megbízhatóbbnak, alaposabbnak és becsületesebbnek tartják, a munkaadók nem ezért, hanem pusztán anyagi megfontolásból keresnek nyugdíjasokat ezekre a feladatokra.

Pótnagyi kerestetik

Nehéz lenne figyelmen kívül hagyni egy olyan munkalehetőséget, melynek az elmúlt években nagy divatja támadt: sok elfoglalt szülő keres friss nyugdíjasok személyében pótnagymamát és nagypapát csemetéi mellé. Herczku Mónika szerint egy ilyen feladat elvállalásánál nagyon körültekintőnek és óvatosnak kell lenni, mert bár a hirdetők anyagi és lelki hasznot is ígérnek a gyakran magányos embereknek, könnyen előfordulhat, hogy pusztán olcsó bébiszittert keresnek. Itt komoly érzelmi kiszolgáltatottság jöhet létre, hiszen ha a pótnagyi és a gyerekek között erős érzelmi kapocs alakul ki, az anyagi ellenszolgáltatás erre alapozva elmaradhat, de arra is gondolni kell, hogy milyen következményekkel jár a kapcsolat hirtelen megszakítása. Éppen ezért mind a szülőknek, mind a pótnagyszülőnek előre tisztáznia kell, hogy mit tudnak nyújtani, és mit várnak el cserébe.