Ám mielőtt megtenné, jobb, ha megpihen és eltöpreng a remélhetőleg keze ügyébe kerülő új – sarkalatos – honvédelmi törvény tervezetén. Fegyelmezetten végiggondolja, mivel jár, hogy a magyar katonaság közreműködik az állami közmunkaprogramok végrehajtásában. Előttünk a kép, amint kincstári trikós közmunkások sora fegyveres egyenruhásokkal lapátol. Vezényszóra. Aztán még jobban kiteljesedne az abszurd, katonák őriznék a köztársaság első épületében, a Parlamentben a Szent Koronát és a jogart.

A kormánynak alárendelt fegyveresek táboroznának ezen az alapon a Házban. (Ha valaki nem emlékezne e távoli napra:

Horthy Miklóst 1920. március 1-jén katonai egységek jelenlétében választotta kormányzóvá a parlament.) Végül ne menjünk el szó nélkül egy apró, de a lehető legkomolyabban veendő részlet mellett. Eddig a honvédség „polgári irányítás alatt álló, függelmi rendszerben működő és centrálisan vezetett fegyveres állami szervezet” volt. Most: „függelmi rendszerben működő fegyveres erő” lenne. Sehol a civil kontroll. Lehet, hogy csak a tervekből hiányzik, ám félő, hogy a törvényből is fog.

Tény: a sereg békében továbbra is önkéntességen alapuló szervezet. A sorkatonaságot tehát legalább nem akarják visszahozni.

De maradt még kérdés: Hende Csaba polgári miniszter megszállott katonai ámokfutása mennyiben része a kormányzati hatalmi mámornak? A választól van ok civil módra félni.