Másodpercenként kilenc hangot lehet kimondani, hogy még érhető legyen a beszéd. De ez csak a sebességre vonatkozó szabály, mert mindezt tönkreteheti, ha nincs elég levegő, vagy rossz helyen, rosszkor képződik a hang.

A beszéd egyszerű és mégis nagyon bonyolult folyamat. A tüdőből kiáramló levegő megnyitja gégét, megrezegteti a hangszálakat, majd pörög a nyelv, pattognakcuppognak az ajkak, mindez automatikus történés. Nem örököljük, hanem utánzással tanuljuk, és később úgy beszélünk, ahogyan azt életünk első néhány évében hallottuk. Persze az eredményt sok-sok tényező befolyásolja, például a hallás: milyen génekkel, anatómiai adottságokkal születtünk, milyen hosszú és vastag a hangszál, van-e elég tér a szájüregben a nyelvnek a hangok formálására. A torz fogakban elakadó hangok, vagy a rossz helyen tapadó nyelv, a tüdőből idő előtt elfogyó levegő, az ajkak túlzott zártsága már javítandó állapot. Alig van ember, akinek ne okozott volna problémát a beszéd. De tény: a szép, érthető beszéd magabiztossá és sikeressé tehet, a hiánya pedig szorongó, szociofóbiás felnőtté.

Nincs pontos adat arról, hogy a felnőtt népesség mekkora hányada beszédhibás. A gyerekekről kicsit többet lehet tudni, mert ők az óvodában, illetve az iskola első két osztályában kötelező logopédiai szűrésen vesznek részt. Akiről itt kiderül, hogy szüksége lehet valamilyen segítségre, beszéde javítására, könnyen kaphat segítséget. Ez a korosztály, ha a szülő is hozzájárul, szervezett logopédiai hálózatban kaphat segítséget. Középiskolában ez több gondot okoz, mert ugyan ebben a korban is jöhetnek elő beszédhibák, de szervezet ellátás már nincs az ilyen gyerekek számára. A Demoszthenész Beszédhibások és Segítőik Országos Érdekvédelmi Egyesületének a felnőtt beszédhibások életkörülményeit vizsgáló kutatásából kiderült, hogy noha a szakemberek látókörében vannak, a rászorulók fele mégsem kap ellátást, és csak negyedük jut térítésmentes terápiához. Azaz a gondozásra szorulók nagy többsége nem kerül logopédushoz. Igaz, Fort Krisztina beszédtanár szerint fontos, hogy a rosszul beszélők ne várják, hogy majd a világ odamegy hozzájuk és biztatja őket. A saját beszédét illetően „mindenható” az ember, aki akar, beszélhet tökéletesen. Nincs egyenrecept, minden embernek más és más módszerre van szüksége, ha „egészségesen” akar beszélni.

Van, aki azt mondja, hogy felnőttkorban már lehetetlen a raccsolást vagy a pöszeséget korrigálni. Ezt cáfolja saját története, amikor egy erdélyi színművészhallgatónak segített. A lányt súlyos raccsolása ellenére vették fel az egyetemre azzal, ha fél év alatt nem javítja ki beszédhibáját, nem folytathatja tanulmányait. Kétségbeesve kért segítséget. A feladat tényleg nem volt könnyű, mert a hibásan artikuláló felnőttbe „beleég” a rossz gyakorlat. A logopédusnak ezt a hibás beidegződést kell jóra cserélnie. A lány először nagyon alapos gyúráson esett át, elég keserves munka az, amikor apró, furcsa mozdulatokat kell megtanulni, a száj amúgy is intim zóna. Az óra végére már csaknem sírt, de eljutottak odáig, hogy megvoltak azok az alapok, ahonnan elrugaszkodva, ha kitartóan gyakorol, rálelhet arra a hangra, amelyre szüksége volt. Néhány hónap múlva hívta logopédusát: megvan, visszatérően és stabilan képes a szükséges hangot kimondani, jönne, hogy ezt a tudást tegyük át beszédre. Megkapta a következő gyakorló feladatot, aztán már csak a beszédvizsgája után jelentkezett. Mint mondta: mindenkit elkápráztatott, olyan példamutatóan, szépen beszélt.

A szakember szerint a magyar nyelvben szinte elválaszthatatlan a hangzás, a tartalom, a hanglejtés, a hosszú és rövid hangzók ritmikus játéka a szavakban, mert mindez együtt adja a nyelv „zenéjét”. Ám mintha a hétköznapi beszélő mindezt nem szeretné, mert a leggyakoribb hiba a rossz hangsúly-, illetve hangképzés. Rögvest hozzá is teszi: A király beszéde című film miatt most jobban odafigyelnek a dadogásra. A négy Oscar-díjat nyert film York hercegének története, aki VI. György brit királyként vonult be a világtörténelembe. Bátyja lemondása után volt kénytelen elfoglalni a trónt, melyre egyáltalán nem érezte magát alkalmasnak, pontosan beszédhibája miatt. Dadogása egyben személyes drámája is. Királyként képtelen nyilvánosan beszédet tartani. Számos eredménytelen beszédterápiás kezelés után azonban a liberális szellemiségű Lionel Logue csöppet sem hagyományos ülésein nemcsak királya hangját, hanem bátorságát is segített visszaszerezni.

A dadogás a beszédfolyam megakadása, a beszélő egyszerűen blokkol egy hangot, szórészeket ismétel, vagy éppen elnyújt. Gyakran a beszéd túlzott erőltetésével jár. Fort Krisztina szerint nincs két egyforma dadogó. Ahány ember, annyiféle dadogás létezik, például van olyan, aki versmondás közben vagy idegen nyelven normális ritmusban képes beszélni. Őze Lajos a magánéletben dadogott, viszont amint színészként kellett megszólalnia, folyamatosan és szépen beszélt. Kutatások szerint – ki tudja miért? – keleten kevesebb, nyugaton több a dadogó, illetve több közöttük a városi, mint a falusi. Beszédhibájuk kezelésére sincs egyenterápia. Már azt sem egyszerű megfogalmazni, hogyan alakul ki a probléma, mitől válik görcsössé valaki, ha meg kell szólalnia. A hiba zömmel négy-öt éves korban kezdődik, a felnőttek körülbelül egy százaléka dadog, és akkorra már nagyon nehéz elhagyni a szokást. Érdekesség, hogy a dadogók zöme fiú. Az okok sokfélék, de a leggyakoribb a lelki trauma, a szorongás, a túl korai beszéd, az örökölt beszédhiba, az agy működési zavara.

Van, aki azért nem mer, szeret beszélni, mert annyira gyors a tempója, hogy senki sem érti a szavát. A logopédus kivételként említi Geszti Pétert, aki ugyan nagyon gyorsan beszél, de minden mondata érthető. Azonban ha valaki összemossa a szótagokat, elhagyja a szóvégi ragokat, hangsúlytalanul monoton módon beszél, jelentősen csökkenti mondandója érthetőségét. Ez már hadarás. A hadaró embert fárasztó hallgatni, a hiányos szavak miatt mindig kombinálni kell: mit is mondott? A szakember állítja: a személyiségjegyek fellelhetők a beszédben, a gyorsbeszédűek temperamentumosabbak, a hadarók rendezetlenebbek. Ez utóbbiak általában figyelmetlenek, szórakozottak, nehezen tudnak koncentrálni. Gondolkodásuk kusza, de átlagos vagy átlagon felüli intelligenciával rendelkeznek. A hadaró embert minden érdekli, de ez az érdeklődés nem túl mély, impulzív, könnyen teremt kapcsolatot, célratörő, öntudatos és makacs. A gyors beszédű embernél a személyiség „üt át” a beszédén, és nem fordítva.

A beszédjavítás egyben személyiségformálás is. A pontos beszédtől valamennyien jobb emberekké válunk – összegez a beszédtanár.

A szóban forgó király esetében legalábbis mindenképpen.