– Utólag könnyű belátnom, hogy az első diplomámat nem egy tudatos döntés eredményeként szereztem meg – mondja a most 40 éves vállalatvezető. – Tulajdonképpen véletlenül kerültem a veszprémi egyetemre. Sőt a villamosmérnöki diplomám átvétele után egy ideig azon vacilláltam, hogy elmenjek-ematek–fizika szakos tanárnak egy általános iskolába, vagy elfogadjam a Continental állásajánlatát. Mindkét lehetőség vonzott, de egzisztenciális okokból a műszaki pálya mellett döntöttem. Akkor nem is reméltem, hogy egyszer még a katedrára állhatok.

Pápai Tamás villámkarriert futott be az autóipari világcég veszprémi leányvállalatánál, ahol néhány év alatt a cégvezetői posztig jutott. Amellett hogy 2001 óta ő irányítja a Continental Teves Magyarország Kft.-t, tavaly óta címzetes egyetemi docensként mérnökhallgatókat oktat a helyi Pannon Egyetemen.

A Continental Veszprém megye legnagyobb foglalkoztatói közé tartozik, jelenleg 1200 embernek ad munkát. Az autóipari beszállító cég járművek biztonsági és kényelmi berendezéseihez való szenzorokat gyárt. A társaság mára túljutott a gazdasági válság okozta mélyponton, Pápai Tamás szerint egyre nagyobb kihívás kielégíteni a növekvő megrendelői igényeket.

A cég és a Pannon Egyetem kapcsolata hagyományosan jó, a Continentalnál dolgozó mérnökök közel kétharmada a veszprémi felsőoktatási intézményből került ki. Ráadásul igen sokan vannak, mivel a cég a bakonyi városban építette fel az egyik kutató-fejlesztő központját. A gyárban jelenleg 300 mérnök dolgozik, közülük 200-an a fejlesztő területeken.

– A szakmai együttműködés folyamatos erősítése a gyár és az egyetem közös érdeke – szögezi le Pápai. – Mi jól képzett mérnököket kapunk, akik közül hallgatóként sokan nálunk töltötték a gyakorlati idejüket és készítették el a szakdolgozatukat. Emellett a társaságunk segítségével világszínvonalúra átalakított egyetemi laboratóriumokban közös kutatás-fejlesztési projekteken dolgozunk.

Ettől persze egy vállalatvezető még nem lesz egyetemi oktató, pláne nem docens. Jórészt a személyes kapcsolatoknak köszönhetően az egyetem vezetése eleinte alkalmi előadónak kérte fel a vállalatvezért, később már államvizsga-bizottsági elnökként számítottak rá, végül rábízták egy féléves tantárgy oktatását. Ehhez persze kellett, hogy Pápai közben további három diplomát – minőségügyi szakmérnökit, gazdasági és pénzügyit, valamint humán menedzserit – is szerezzen.

– Olyan tantárgyat oktathatok a mesterszakon tanulóknak, amely szorosan kötődik a munkámhoz. A „vezetés és kommunikáció” nevet viselő kurzus keretében valós munkahelyi példákon keresztül mutatom be a fiataloknak mindazt, amit addig csak a tankönyvekből ismerhettek. A diákok meglepően jól reagálnak a gyakorlati problémákra, gyakran az általam ténylegesen használt eszközökre hasonlító ötleteket fogalmaznak meg.

Pápai Tamás szerint sokat segíthet a diákoknak, hogy egy nagyvállalat működését az első számú vezető nézőpontjából ismerhetik meg. Ugyanakkor számára is sok előnnyel jár az oktatói munka.

– Nem valószínű, hogy a mostani pozíciómból megyek majd nyugdíjba – mondja. – Magam is azt tanítom, hogy nem szerencsés, ha egy nagyvállalatot évtizedekig ugyanaz a személy irányít. Vagyis feltehetőleg előttem is áll még pályamódosítás. A docensi cím lehetőséget teremt arra, hogy idővel akár az oktatás irányába is elindulhassak.

Nem volt mintadiák