Elterjedésüket nem is annyira a beruházás költsége, mint az állami támogatás hiánya késlelteti. Rutkai György, a hőszivattyúboltot üzemeltető Pr1ma Energia Kft. kereskedelmi igazgatója szerint a nem létező támogatásnál is rosszabbat tesz a piacnak a zavaros információáradat, a jövőbeni pályázati lehetőségek lebegtetése, ami sokakat a beruházás elhalasztására ösztönöz. Ezért döntöttek úgy, hogy saját forrásból támogatják azokat, akik a környezettudatos rendszert választják.

A német és a svájci gyártók, valamint a magyar forgalmazó együtt 200 millió forintos keretet hozott létre, amelyből magánszemélyek, mikro- és kisvállalkozások Magyarországon megvalósuló hőszivattyú-beruházásaihoz nyújtanak támogatást a termékek nettó árának 25 százaléka erejéig. Május végéig várják a regisztrációkat, majd augusztus végéig lehet közvetlenül a vásárlásnál igénybe venni a jelentős kedvezményt. Rutkai György reményei szerint ezzel a huszárvágással sikerülhet meggyőzni a bizonytalankodókat, hiszen ha mégis lesz idén vagy jövőre állami támogatás, azt visszamenőleg is igénybe vehetik majd a vásárlók.

A szakember úgy véli, hogy Magyarországon sokkal több építtető választaná az új rendszereket, ha tisztábban látnák, hogy melyik típus mire alkalmas, és mennyit takarít meg hosszú távon. Működési elvében mindegyik rendszer ugyanolyan, vagyis a környezeti energiát egy keringetett közeggel begyűjti, hőcserélővel magasabb hőfokra emeli. Alapvetően három módon lehet ma ezt a csapdába ejtett hőt fűtésre, hűtésre és melegvíz-készítésre hasznosítani. Legtöbben a kútvízből nyert hő iránt érdeklődnek, mert ennek a legjobb a hatásfoka – papíron, teszi hozzá Rutkai György. Az összes hőszivattyúnak csak 5–8 százaléka kútvizes, mert a túl mélyen vagy túl magasan lévő vízszint, illetve a családi házak relatíve kis hőigénye gyorsan apasztja az előnyt, nem kifizetődő a működtetésük. Hét-nyolc méteres állandó vízszintnél viszont már nagyon megéri.

Az eladott rendszerek harmada a talajból nyeri az energiát. A geotermikus szó nem igazán fedi a valóságot, és emiatt sokan abba a hibába esnek, hogy alulméretezik a rendszert, lévén Magyarországon valóban kedvezőbb a talaj mélyrétegeinek fokozatos melegedését jelző geotermikus gradiens. Csakhogy a 100–120 méteres mélységben, ahová az átlag talajszonda elér, a tárolt hő 90 százaléka napenergiából származik, és csak alig tizede a földmélyéből. Érdemes tehát a német adatokkal dolgozni és örülni minden plusz-Celsius-foknak. A talajszonda hatékony, de költséges a fúrás és a szükséges hatósági engedélyek miatt: hárommillió forint alatt nem áll meg egy új rendszer. A talajkollektor legalább enynyire jó, és átlagban egymillió forinttal olcsóbb a kiépítése, ha van elegendő benapozott, szabad terület – a fűtött alapterület két-háromszorosa –, ahová a csőhálózatot le lehet fektetni.

A legfejlettebb és legelterjedtebb technológiát az eladások felét kitevő levegő-víz hőszivattyú képviseli Európában, és lassan itthon is. Előnye, hogy kicsi a kültéri helyigénye, bármilyen meglévő fűtési rendszerre ráköthető, a hagyományos gázkazán is megmaradhat rásegítő funkcióval, és elektromos rásegítés nélkül –5 fokig télen–nyáron képes ellátni a ház fűtési és HMV-igényét. Geotarifával maximum 40–45 fokos fűtővízzel működik gazdaságosan. A külön kültéri és beltéri egységes „split” gépeket egyáltalán nem ajánlja a szakember, de a legújabb monoblokkos típusok ma már csendesen, 50dB alatt üzemelnek 15–20 évig gond nélkül. A tájolás nem lényeges, a szélirány annál inkább. Egy családi házat ellátó 8–10 kW teljesítményű hőszivattyú egy-másfél millió forint, a teljes rendszer puffertárolókkal kiépítve ennek kétszerese. A megtérülés sok mindentől függ, de élettartama alatt a mai energiaárak mellett egészen biztosan behozza az árát.

További információ: www.hoszivattyubolt.hu

ALACSONY HŐFOK, MAGAS HATÁSFOK

A hőszivattyús rendszerek jó hatásfokkal, de alacsonyabb hőfokon üzemelnek, ezért a hőleadó felületeket ehhez kell méretezni. A használati meleg víznek bőven elegendő a 40–42 Celsius-fok, viszont hetente egyszer érdemes a meleg vizet magasabb hőfokon sterilizálni – ezt a programozás automatikusan elvégzi.