Előremutató példa Németország. Észak-Rajna–Vesztfália tartományban 1500 euró támogatást kaphatott a háztartási csapadékvíz-felhasználásba beruházó polgár. Berlinben az 1998-ban felhúzott DaimlerChrysler 32 ezer négyzetméteres tetőfelületéről egy 3500 köbméteres ciszternába gyűjtik a csapadékvizet, és ebből biztosítják a WC-k öblítését, a parkok öntözését és a szökőkutak vízellátását. Szingapúrban a vízhiány miatt a lefolyó vizek 70 százalékát tartják vissza, tisztítják, és használják öntözésre, ipari vízként, díszkutakhoz és tűzoltóvízként.

Nálunk is találni már előremutató megoldásokat – a szegedi egyetem informatikai központja, passzívházak –, de a többség a hagyományos módon, az eresz alá tett műanyaghordóban, vagy kisebb ciszternában fogja fel az esővizet. Arra meg elvétve akad példa, hogy a kevéssé szennyezett mosogató és fürdővizet – szürkevíz – WC-öblítésre használnánk. Pedig érdemes ezekre a lehetőségekre figyelni, mert a kommunális ivóvíz-felhasználás jelentős részeminden különösebb nehézség nélkül kiváltható a csapadékvíz gyűjtése és felhasználása révén.

Egy négytagú háztartás száz négyzetméteres családi házának tetejéről összegyűjtött vízzel az összes ivóvizet nem igénylő tevékenység fele biztosítható. A szükséges 13-14 köbméteres csapadéktároló betonciszterna nagyjából félmillió forint a minimálisan szükséges gépészeti elemekkel együtt. Sőt, a vízcsapra szerelt aktívszén-töltetű szűrővel a vezetékes ivóvízzel azonos minőségű – ezért bátran fogyasztható – víz állítható elő a tetővizekből. A csapadékvíz felhasználható a háztartásban WC öblítésére, lágysága miatt mosásra kifejezetten előnyös, öntözésre és locsolásra, továbbá autómosásra és minden olyan célra, ahol nem szükséges az ivóvíz minőségű drága folyadék.

Jól méretezett esővíz-hasznosító rendszerrel az éves ivóvíz-megtakarítás egy négyszemélyes háztartásnál, közepes méretű családi ház esetén, fogyasztói szokásoktól függően évente akár 70–100 köbméter is lehet. (A tartályban lévő víz mennyisége miatt sem kell aggódnunk: az esővíz háztartási felhasználását segítő kompakt egység váltószelepe automatikusan átvált hálózati vízre, ha a tartály kiürült.)

Milyen tetőfelületek alkalmasak az esővíz hasznosítására? Különösen azok, melyeknek cserép, pala vagy beton a borításuk – az azbesztcement, a bitumen, illetve a festetlen fémtetők csak feltételesen alkalmasak, illetve nem célszerű esővíz gyűjtéséhez használni az olyan tetőket, amelyekre az átlagosnál több madárürülék potyog.

Egy háztartás vízgazdálkodását alapjaiban átformálja a vízfelhasználást. A tetővizek többcélú hasznosítása esetén (kertöntözés, WC-öblítés, mosógép) egy kertes ház ivóvíz-felhasználása felével-kétharmadával is csökkenthető – a hagyományos víztakarékossági technológiák (takarékos WC, önzáró szelep) esetében a vízmegtakarítási arány csak 24-25 százalék. A teljes rendszer kiépítése tíz-tizenkét év alatt megtérül.

A településeken keletkező csapadékvizek befogása a települések számára is hasznos, hiszen kisebb kapacitású csapadékelvezető rendszerre van szükség. Ciszternák építése helyett ma még az a gyakori, hogy a szennyvízcsatorna-hálózatra házilagosan – a törvények és rendeletek ellenére – bekötik a tetőkről összegyűjtött, egyébként igen értékes csapadékvizet. Emiatt a szennyvízcsatorna-hálózattúlterheltté válik és nagyobb záporok idején gyakoriak a visszaduzzasztások.