A szégyen a bíróság előtt
– Dicsértessék a Jézus Krisztus.
– Mindörökké, Agata néni. Hova vándorol?
– A világba, az emberek közé, drága jó tisztelendő úr... (...) El kellett, hogy jöjjek... munkát már nem tudtak adni, közeledik a tél... (...) elmegyek világgá, kéregetni. (...) S az édességes Jézuska nem hagyja el a szegény embert.
– Bizony nem hagyja el! – kiáltotta szenvedélyesen a pap, s szégyenkezve nyomott egy zlotyt az asszony markába. Wladyslaw Stanislaw Reymont Parasztok című Nobel-díjas regényének kezdete ez. Reymont nemcsak a vén, gyermektelen, rokonaitól elűzött koldusasszony, hanem a nagyobbik lányánál élő Bylica apó sorsáról is ír:
– Hiszen meghálnék én az istállóban is, a lovak mellett, csak nálad lehetnék, Hanus (...) – egészen elfulladt a hangja a könyörgésben, és beesett, kivörösödött szeméből megeredt a könny. – Elvette a dunnámat (...) kikopott már a bundám, és nem tartja a meleget... az ágyat is elvette... pedig olyan hideg van, ahol fekszem... egy kis tüzelőt sem ad... aztán felhány minden kanál ételt... koldulni küld... de ha nincs erőm...
Reymond kérdésre, hogy kinek kellenek az öregek, ki gondoskodjék róluk, hol a helyük a társadalomban, most az új alkotmány próbál meg kemény választ adni. A szülőtartás kötelezettsége alaptörvénnyé vált.
Az állam hiteles állásfoglalása kétségtelenül szükséges. Mert a védelemre, gondoskodásra szoruló idősödők sokszor prédái lesznek a hamis, szakszerűtlen, „szociális” vállalkozásoknak, telente több százan fagynak meg saját otthonukban elhagyottan, magányosan, koldusszegényen.
Hagyja-e az állam, hogy az idősek méltóságán, tisztességén tiporjon a magukat sérthetetlennek, öröknek megélők közössége? Mindezek látszólag költői kérdések, mert az idősekkel szembeni közöny világosan kifejeződik abban, ahogyan az állam gondoskodik róluk. (Csak egyetlen példa: az öregségi nyugdíjminimum öszszege 2008 óta nem változott.)
A családjogi törvény viszont hosszú ideje lehetővé teszi a szülőtartást, melyet jogi úton lehet érvényesíteni. Az ilyen ügyek dr. Tarczay Áron ügyvéd szerint a családjogi perek igen kis hányadát jelentik azonban.
– Sok idős ember védekezik az anyagi kiszolgáltatottság ellen úgy, hogy – a lakás fejében – tartási szerződést köt akár rokonnal, akár idegennel. Van, aki a saját gyermekével köt ilyen megállapodást. De még ennek hiányában is a szülőről gondoskodó gyerek perelheti a testvé reit a költségek megosztásáért – mondja dr. Tarczay Áron.
– Vannak, akik nehéz anyagi helyzetbe kerülve a korábban gyermekeiknek ajándékozott ingatlant szeretnék visszakapni. Amennyiben ez a törekvésük sikertelen, igényt tarthatnak tartásra is a leszármazókkal szemben. Ritka azonban, hogy ezt a szülők perben érvényesítsék – mondja dr. Hyross Virág ügyvéd.
A kizárólag családjoggal foglalkozó dr. Illés Blanka két csoportra osztja a szülőtartásban érintetteket:
– Azok a szülők, akik családi konfliktus miatt keresnek föl, általában peren kívül megegyeznek gyermekeikkel. Egyre gyakoribb viszont, hogy a szülők bedőlt lakás- vagy egyéb hiteleik miatt fordulnak ügyvédhez, és kiegészítő tartást kérnek.
Az ügyvédnőt nemrég egy negyven év körüli férfi kereste föl, aki amiatt aggódik, hogy az adósságot adósságra halmozó, beteg édesanyja tartást fog követelni tőle. – Amikor az idős ember nem tudja felelősen kezelni a vagyonát, illetve rossz anyagi döntéseket hoz, e tekintetben gondokság alá helyezhető, amit általában a gyermekei kezdeményeznek. Így megelőzik azt a helyzetet, hogy az idős szülő tönkremenvén tartást követeljen, túl azon, hogy pocsékba ment a családi vagyon.
Amikor az idős embernek nincs lehetősége tartási szerződést kötni, kérheti a bíróságtól a szülőtartás megállapítását. A perelt gyermek azonban ritkán érzi jogosnak a követelést. Előfordulhat, hogy a szülő sohasem törődött vele, elhanyagolta, netán rendszeresen bántalmazta, és mégis tartást kér. Ilyenkor azonban érdemtelenné válik erre, ha a gyerek ezt be tudja bizonyítani. Ennek általában egyetlen módja azonban az igen esetleges tanúmeghallgatás.
– Ha ugyanis annak idején nem indult hivatalos vizsgálat a szülő ellen, nincsenek iratok, dokumentumok, csak tanúkkal nehéz bizonyítani az érdemtelenséget. Az a szülő sem válik érdemtelenné, aki önhibáján kívül nem tudta eltartani a gyermekét – akkor sem, ha annak életfeltételeit nem biztosította kellőképpen, s így az például átmeneti gyermekotthonba került. Ha viszont vannak arra vonatkozó hivatalos feljegyzések, hogy nem látogatta a gyereket, már érdemtelenné válhat – mondja dr. Tarczay Áron. Hasonló helyzetbe kerülve kért segítséget dr. Illés Blanka ügyvédnőtől egykori állami gondozott ügyfele: az édesanyja csecsemőként adta őt intézetbe – így ő sohasem látta –, fölkereste, s most bírósági úton szülőtartást követel tőle. Az anya állítja, hogy éppen azzal tett eleget a megfelelő gondozás kötelezettségének, hogy az államra bízta gyermekét.
A szülőtartás megítélése azonban akkor sem biztos, ha a szülő érdemes rá. A rokontartásban ugyanis sorrendiség van: legelső a gyermek, azután az együtt élő, majd az (akár) elvált, tartásra szoruló házastárs, s csak ekkor következhet a szülő.
– A bíróság figyelembe veszi a rokontartásra kötelezett teherbíró-képességét, de a szülő életkörülményeit is: ha munkaképes, ha jelentős vagyona, illetve értékes vagyontárgya, kiadható ingatlanja (ingatlanrésze) van, azt hasznosítva megoldhatók az anyagi gondjai – mondja dr. Tarczay Áron.
A magatehetetlen, önellátásra már nem képes, gondnokság alá helyezett idősek méltó anyagi körülményeinek biztosítása érdekében szülőtartás megítélését a gyámhatóság is kezdeményezheti a bíróság előtt.
– Ha a gyerekek külföldön élnek, indíthatnak ellenük Magyarországon pert, ám a végrehajtás attól függ, hogy van-e az adott országgal jogegyezményünk –tájékoztat dr. Tarczay Áron.
A szülőtartásra szorulást a szociális háló minősége, az állami gondoskodás színvonala ellensúlyozhatja. Minél nagyobb a szociális biztonság, annál kevesebben kényszerülnek erre az intézményre. Az új alaptörvényben szerepel ugyan, hogy „A nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni”, de erősen kérdéses, hogy ennek lesznek-e gyakorlati következményei.
Az időseknek pedig megmaradnak Weöres Sándor szavai:
„Élet-katlanban régi étek,
élet-szekéren régi szalma,
élet-gyertyán lefolyt viasz:
téged megettek,
téged leszórtak,
te már elégtél:
mehetsz aludni...”
A praxis
Zala megyében 2006–2010 között mindössze hét esetben indult szülőtartási per. – Ilyen per indítása már önmagában sajátságos nexust feltételez a peres felek közt, amit okozhat például a nagy távolság, a kapcsolat hiánya, illetve a haragos viszony – mondja Bartalné dr. Mentes Judit, a Zala Megyei Bíróság sajtószóvivője. Úgy véli, sokan vélhetően szégyellnék is perelni a leszármazóikat. Nem kizárható, azonban az sem, hogy e lehetőségről nincs is tudomása az idősebb generációhoz tartozók nagy részének. A lehetséges magyarázatok között azonban véleménye szerint az is szerepel, hogy a gyermekek szüleiket – rászorultságuk esetén – még mindig önként segítik, támogatják, s ennek tudható be a szülőtartási perek alacsony száma.
– Békés megyében az elmúlt öt évben mindössze kilenc szülőtartási per volt. Közülük két ügy érdemi döntés nélkül (a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításával, illetve áttétellel) zárult, ötben a peres felek egyezséget kötöttek, és csupán kettőben született ítélet – az egyikben ráadásul alperesi elismerés alapján – tájékoztat dr. Zámbori Tibor, a Békés Megyei Bíróság elnökhelyettese. – Valamennyi általam felsorolt esetben a szülő indította meg a pert a gyermekeivel szemben, amelynek indoka a saját rossz anyagi helyzete volt. Ezen belül általában az alacsony nyugdíjára hivatkozik, a magas gyógyszerköltségre, és arra, hogy a saját eltartásáról (az étel megvásárlásáról, a rezsiköltségek megfizetéséről) önmaga nem tud gondoskodni.
Dr. Sándor Géza, a Szolnok Megyei Bíróság sajtószóvivője alapos kutatás után arról számol be, hogy Szolnok megyében az elmúlt tíz évben szülőtartási per egyáltalán nem fordult elő. Kollégái emlékezete, illetve a kimutatás egyaránt azt bizonyítja, hogy legutóbb 1995-ben és 1996-ban volt szülőtartási per a megyében.
