A huzatos lakásokat nem éri meg hőszivattyúval fűteni, és a legjobb minőségű napelem sem üzemeltethető gazdaságosan, ha a megtermelt áramot rossz hatékonyságú háztartási berendezések használják fel – figyelmeztet az Energia Klub. Ezért első lépésben otthonunk energiahatékonyságát kell növelnünk!

Ha a biomassza mint megújuló erőforrás háztartási energetikai hasznosításáról beszélünk, akkor ezalatt többnyire a fa – tűzifa, hasábfa, pellet, agripellet, brikett, faapríték –, illetve a mezőgazdasági eredetű tüzelőanyagok valamilyen formában történő elégetését értjük. Egyet azonban ne feledjünk: a fa égetése akkor tekinthető környezetbarátnak, ha fenntartható gazdálkodásból származik, azaz csak annyi fát vágnak ki, amennyit pótolni is tudnak.

Az is fontos, hogy minél kisebb távolságról érkezzen a téli tüzelő, hiszen a szállítás is energiaigényes folyamat. A zöldszervezet szerint a régi, hangulatos, fatüzelésű cserépkályhák helyett lényegesen jobb hatásfokkal tüzelhetjük el a fát faelgázosító kazánban. Ez a kazán a faégésekor keletkező gázokat is hasznosítja, így a hagyományos kályhák 60 százalék körüli hatásfokához képest itt már 85–95 százalékos hatásfokkal számolhatunk.

Megújuló energiaforrások városi környezetben is kiváltják a hagyományos, gáztüzelésű fűtést és melegvíz-előállítást. Egy budapesti, 26 lakásos társasházban például a korábban korszerűsített gázfűtés mellé egy faelgázosító kazánt is beszereltek. A beruházásnak köszönhetően a fűtési energiára fordított költségek 30 százalékkal csökkentek.

Hazánkban is egyre terjed a pellettüzelés. A pellet biomassza alapú, apró henger alakú granulátum, amit leggyakrabban szárított faforgácsból préseléssel állítanak elő. Égetéséhez speciális kazán és megfelelő tárolóhelyiség kell. A pelletkazánok előnye, hogy a gázkazánokhoz hasonlóan automatizáltak: termosztáttal, illetve külső hőmérséklet-vezérléssel is működnek. Internetes árkereső tapasztalatunk szerint a pellet kilónkénti ára jelenleg negyven forintról indul, de a jellemző ár közelebb van a hatvan forinthoz, mint az ötvenhez. A pellet fajlagos energiaköltsége mintegy 80 százaléka a földgáz és 60 százaléka a PB-gáz fajlagos költségének.

Király Zsuzsannától, az Energia Klub munkatársától tudjuk, hogy a háztartások energetikai állapotáról végzett friss kutatásuknak része volt, hogy ki mivel fűt otthon. A megkérdezett kétezer háztartásban statisztikailag nem mutatható ki (1 százalék alatti) amodern pelletkazánnal vagy egyéb korszerű, megújuló energiát hasznosító berendezéssel fűtők aránya. A szakértő szerint a korábbi években a Nemzeti Energiahatékonysági Program és a Zöld Beruházási Rendszer keretében is volt lehetőség megújuló energia hasznosítására pályázni, de a családi házak számára – ahol ezek reálisan megvalósíthatók – rendkívül kis összegű keret állt rendelkezésre, így érezhető elmozdulás nem tapasztalható.

Nagyon fontos azonban, hogy a megújuló energiák alkalmazása a házak fűtésében csak akkor jelenthet gazdaságos megoldást, ha az épület energiahatékonysági szempontból már rendben van, azaz a falak, a tető, az ajtók, ablakok jól szigetelnek, alacsony a ház hővesztesége. Ez nem igazán jellemző a magyar épületállományra, úgyhogy sokkal fontosabb lenne először az épületek hőigényét csökkenteni jelentős mértékben, és ezután alkalmazni a megújuló energiákat.

AZ OLCSÓ A DRÁGA

Egy jobb minőségű alsó középkategóriás lakossági pelletkazán ára másfél millió forint körül van, de ennél jóval drágábban is beszerezhetünk ilyen berendezést. Természetesen egymillió forint alatt is kaphatók kazánok, de ezek minősége erősen megkérdőjelezhető. Noha általában ezek viszonylag jól megkonstruált és jó hatékonysággal működő kazánok, a pelletadagoló és pelletégető rendszerük gyakorta sok hibával működik.

Pellet: faforgácsból préselve