(Itt fontos megjegyezni, hogy „hagyományos” diplomásokról van szó, akik 3-5 éves főiskolai vagy egyetemi képzésben vettek részt. Vagyis többnyire hosszabb idő állt rendelkezésükre a nyelvi követelmények teljesítésére, mint a 2006-ban elindult bolognai képzésben részt vevőknek: utóbbiaknak ugyanis már a 3 éves alapképzés végére meg kell szerezniük egy középfokú nyelvvizsgát. Ez – illetve az adatgyűjtés eltérő módja – magyarázhatja azt, hogy a szaktárca által a felsőoktatási intézményektől begyűjtött adatok alapján a 2010-ben végzettek, tehát a „bolognások” jóval nagyobb hányada, úgy a harmada nem kapott nyelvvizsga hiányában diplomát.)

A pályakövetés alapján a diploma nélkül végzettek esetében „bennragadásról” nem beszélhetünk, mivel többségük hosszabb-rövidebb idő alatt kilépett a munkaerőpiacra –mutat rá a Frissdiplomások 2010 című kötet egyik elemzése. Igaz, az álláskeresés hosszát megnyújtja a diploma hiánya, hiszen a frissen végzettek átlagosan 3,6 hónap alatt találtak állást, az oklevél nélküliek ugyanakkor javarészt fél évnél hosszabban keresgéltek. A szakmai munkavállalást ugyanakkor az adatok alapján nem lehetetlenítette el a diploma hiánya. Feltehetőleg azért sem, mert átlagosan 9 hónap alatt a végzettek megszerezték a nyelvvizsgát is, így végül átvehették oklevelüket. A végzettség megszerzése előtt is dolgozók ötöde viszont arról számolt be, hogy diploma nélkül alacsonyabb fizetést kapott munkájáért.

Kiderült az is: a diploma létfontosságával elsősorban azok szembesültek, akik hirdetések útján, a kapcsolati tőke felhasználása nélkül helyezkedtek el. A közvetlen kapcsolatok, ismerősök révén elhelyezkedett pályakezdők viszont kisebb jelentőséget tulajdonítottak a diploma meglétének. Az agrár-, a bölcsész- és a társadalomtudomány-képzési területen végzettek szerint az átlagosnál kisebb jelentősége van a diplomának: utóbbi két területen megszerzett tudás ugyanis sokszínűen konvertálható a munkaerőpiacon, az agrárpályán pedig az átlagnál magasabb vállalkozási kedv csökkenti a papír jelentőségét. Az orvosi, a jogi, a pedagógusi pályákon végzettek viszont jóval nagyobb szerepet tulajdonítottak a diplomának: ezeken a pályákon ugyanis elengedhetetlen a szakirányú diploma megléte.

A középiskolában eldől?

A diplomához szükséges nyelvvizsga megszerzésében igen jelentős szerepet játszik, hogy az adott fiatal milyen típusú középiskolából érkezett – mutatnak rá a Diplomás pályakövetés adatai. A felvételi évében a diákok csaknem felének nincs nyelvvizsgája; a technikumból és a szakközépiskolából érkezettek csaknem háromnegyedére igaz ez. E két csoport a lemaradását a felsőoktatási évek alatt sem igazán tudja pótolni: a technikumból érkezők 35, a szakközépiskolások több mint húsz, a gimnazisták 13 százaléka nyelvvizsga hiányában nem kapott diplomát. A vidéki felsőoktatási intézményekben nagyobb probléma a nyelvvizsga hiánya: nem véletlenül, hiszen ezekbe járnak nagyobb számban a technikumból, illetve szakközépiskolából érkezett diákok.

Az adatok arra is rávilágítottak, hogy a nyelvvizsga-problematika elsősorban az idősebb korosztályt érinti: a harmincas éveikben végzettek körében az átlagosnál jóval magasabb a végbizonyítvány nélkül távozók aránya. Ennek megfelelően az idősebbek által preferált esti és levelező tagozatokon is nagyobb arányban, 18 százalékban nem kaptak diplomát a végzettek. Ebben ugyanakkor az is közrejátszhat, hogy az esti, levelező képzésben tanulóknak többnyire már van munkahelyük, és az ottani elvárások miatt tanulnak tovább, így nem elsősorban a papír, hanem a szaktudás megszerzése a fontos számukra.