A profitot nem a tőke hozza létre, hanem a tőkét működtető ember – ez lehetett volna a jelszava annak a szakmai konferenciának, amelyet a Humán Szakemberek Országos Szövetsége, a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kara, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az MTA Vezetés- és Szervezéstudományi Bizottsága szervezett a múlt héten Szegeden. Tolvajnyelve van a humánerőforrás-menedzsmentnek, de leegyszerűsítve arról van szó, hogy hosszú távon csak az az alkalmazott képes a jó munkára, amelyik jól érzi magát. Előadást tartott sokféle tréner és szakértő, akik közül Schleiffer Ervin különösen hiteles volt, ő ugyanis nem tanította, hogyan kell jól bánni az emberekkel, hanem csinálta. Schleiffer Ervin 41 évig dolgozott az Alföldi Porcelángyár égetési segédeszközöket előállító üzemében, majd az 1991-es privatizáció után ugyanott – egy német többségi tulajdonú önálló cég ügyvezetőjeként. A cég világviszonylatban a szakmameghatározó szereplőjévé vált,Magyarországon egyedüliként megkapta például az Európai Kiválóság Díját. Ez a munka nem látványos, de csupa újítás: nemcsak termékeket kell újra és újra kifejleszteni, hanem a gyártáshoz szükséges eszközöket is.

Schleiffer vezetői tapasztalata szerint az emberek akkor dolgoznak a legjobban, ha folyamatosan sikerélményük van. A főnök ne sajátítsa ki a beosztott sikerét – hangsúlyozta a már nyugdíjas vezető. Mindenkinek olyan feladatot kell adni, amelyet el tud látni, az izgalmas munka sarkall a legjobban a sikerre. Észre kell venni, és megdicsérni, aki jó munkát végez.

Fritz Péter, a Közép-Kelet-Európai Rekreációs Társaság alelnöke visszatért az alapkérdésre: csak az az alkalmazott képes a jó munkára, aki jól érzi magát. Mi kell ehhez? Legyen minimum egészséges. Az egészség hiánya számszerűsíthető kárt okoz a munkáltatónak. Akik keveset mozognak, átlagosan 11,7 napot töltenek táppénzen évente, akik rendszeresen mozognak, 1,8 napot. Kárt okoz a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, az egészségtelen táplálkozás – megtérül befektetni a munkavállalók egészségének javításába. Ehelyett gyakran inkább stresszelik az embereket – pedig a szorongás nem jobb munkára ösztönöz, hanem mérhetően rontja a teljesítményt. Az meg különösen káros, ha az állásukat féltve betegen járnak dolgozni az emberek: megfertőzik a kollégáikat, nehezen gyógyuló szövődmények alakulnak ki.

Szügyi György, az Euromenedzser Zrt. elnök-vezérigazgatója arra figyelmeztetett: nem önmagában a tudás, hanem annak gyakorlati használhatósága számít. Jelszó az élethosszig tartó tanulás, de gyakran nem célorientált az oktatás – ami pedig kidobott pénz. Olyan információdömping éri az embereket, hogy arra is meg kell tanítani őket, hogy el tudják dönteni: mi az, amire biztosan nincs szükségük. Az ilyen típusú készségek tanítása szakma, de olykor az sem egyértelmű, ki a szélhámos: aki úgy kínál tréningeket, hogy egy leckével jár a tanítványok előtt.

Fő a bizalom

A szünetben megkérdeztük Schleiffer Ervint: tényleg megérte-e partnerként kezelni a beosztottait, hiszen mostanában inkább az elbocsátás réme számít ösztönző erőnek.

Kétségtelen, felelte, az övétől eltérő vezetői módszerekkel is lehet eredményes egy cég. Ő azonban bármikor hátat fordíthatott az embereinek – akkor is ugyanolyan jól mentek a dolgok.