A bachelor képzéseket befejezők 56 százaléka dolgozik diplomázása után egy évvel, míg a hagyományos főiskolai és egyetemi képzésekben végzettek 76, illetve 75 százalékának van már munkahelye – derült ki az Educatio Nonprofit Kft.-nek a Diplomás Pályakövető Rendszerben található intézményi adatok alapján végzett kutatásából. Csaknem tízezer, 2009-ben végzett friss diplomás – köztük háromezer, már a bolognai rendszerben szerzett alapszakos (bachelor) oklevéllel rendelkező fiatal – munkaerő-piaci tapasztalatait elemezték. Az adatok azért is érdekesek, mert ebben az évben került ki az egyetemek, főiskolák falai közül az első „bolognai” évfolyam, s még a hagyományos képzési rendszerben (egyetemi, főiskolai szakokon) is végeztek fiatalok.

A hagyományos és a bolognai rendszerben végzettek munkavállalásában tapasztalható nagy különbség fő oka az, hogy az alapszakos oklevéllel rendelkező fiatalok jóval nagyobb része döntött úgy, hogy visszaül az iskolapadba, azaz mesterképzésben tanul tovább. Míg a korábbi felsőoktatási rendszerben tanulók 26–27 százaléka kezd újabb tanulmányokba diplomázása után, addig a bachelor diplomával rendelkezők csaknem fele (44 százaléka). A „bolognásokra” ráadásul sokkal inkább jellemző, hogy végzésük után kizárólag tanulnak: 29 százalékuk nem dolgozik tanulmányai mellett, míg a hagyományos rendszerben diplomázottaknak csak a 8–10 százaléka. A munka mellett tanulók aránya hasonló, mindkét képzési típusban 16 százalék körüli.

Az adatokból az is kiderült, hogy a bachelor diplomát szerzett pályakezdők foglalkoztatási mutatói valamelyest kedvezőtlenebbül alakulnak, mint a hagyományos képzési rendszerből kikerülő munkavállalóké. Ez azonban elsősorban nem a foglalkoztatottság szerkezetében, hanem inkább minőségi eltérésekben nyilvánul meg. A munkaerőpiacra kilépett, hagyományos képzésben végzettek 85, a bachelor diplomások 83 százaléka főállásban dolgozik, az alkalmi munkákból élők aránya az előbbieknél 3,6, utóbbiaknál 4,5 százalék. A munkanélküliséget vizsgálva is csekély a különbség: a főiskolai vagy egyetemi diplomát kezükben tartóknál az állástalanok aránya nem éri el a négy százalékot, a bolognai rendszerből kikerült első generáció esetében pedig 4,4 százalék. A jelenlegi munka és a végzettség illeszkedésére adott válaszok alapján a hagyományos főiskolai, egyetemi, illetve a bolognai diplomások nagyobb része egyaránt hasznosítani tudja munkája során a tanulmányai alatt szerzett tudást. Az összes friss diplomás úgy 15 százaléka azonban pályaelhagyónak számít. Arányuk a bolognai diplomások körében magasabb: csaknem 20 százalék.