Még tanuljuk a csapatjátékot
Tárczy Péter eredetileg villamosmérnök. A szakember hosszú időn keresztül dolgozott nagy létszámú, sok telephellyel rendelkező cégeknél. Mint mondja, mindig azokat a területeket kereste, ahol egyértelműek és megkérdőjelezhetetlenek a szabályok, számokra, tényekre támaszkodva működik a rendszer, mígnem rájött: az emberek közti együttműködés hiánya, zavarai sokkal több gondot okoznak a munkahelyeken mint a projektek műszaki, technológiai megvalósítása.
– A magyarok nemzetközi viszonylatban továbbra is az élvonalhoz tartoznak, ami például a matematikai ismereteket, a stratégiakészítést illeti, a HR-ben azonban alulteljesítenek. Ezen a területen az eredményesség legtöbbször nem az elméleti tudás nagyságán, hanem a gyakorlati megvalósítás mikéntjén múlik. Az új generáció sokat tehet azért, hogy a munkahelyeken könnyebben, gyorsabban, jobb csapatok épüljenek – véli Tárczy Péter, aki bár jelenleg is műszaki területen dolgozik a szervezetfejlesztéssel, tréningezéssel foglalkozó Energin Kft.-nél, néhány hete közreműködött például a 24 HR Konferencia szervezésében, lebonyolításában. Az egész napos rendezvényre, amit a cég szakmai vezetője,Marik Ágnes pszichiáter, tréner ötlött ki, a HR-területen dolgozó fiatal szakembereket és a téma iránt érdeklődő hallgatókat várták. Közel háromszázan regisztráltak.
– A friss diplomások nincsenek könnyű helyzetben. Tapasztalataink szerint a cégek ma már a HR-ben is azt várják el a pályakezdőktől, hogy többéves gyakorlattal rendelkezzenek. Az előrelátó diákok már a felsőoktatásban töltött évek alatt is dolgoznak, gyakran ingyen, és rendszeresen vesznek részt szakmai gyakorlatokon –mondta lapunknak Marik Ágnes. Hozzátette: a HR-ben dolgozók felelőssége a feladatok összetettebbé válásával, illetve a terület fejlődésével párhuzamosan egyre nő, a szakma újoncai pedig immár számos főiskolai, egyetemi szakról érkeznek. Az embernek ahhoz, hogy HR-esként az üzleti elképzelések megvalósulását támogatni tudja, a vállalat csaknem összes munkafolyamatát ismernie kell, hívta fel a figyelmet előadásában Demény Zita, a Magyarországon mintegy 1700 embert foglalkoztató Alcoa-Köfém Kft. pénzügyi és adminisztrációs szolgáltató központjának HR-vezetője. Éppen ezért – a közhiedelemmel ellentétben – érdemes olykor nemcsak felfelé törekedni a ranglétrán, hanem oldalirányban is mozogni a céges struktúrában.
A szakember szerint egy jó HR-es legfontosabb tulajdonságai: a szabálykövetés, a hatékonyságra való törekvés, a hosszú távra tervezés képessége, a jó kommunikáció, az empátia és a kezdeményező attitűd. A pályakezdőkkel szemben ma már alapkövetelmény a nyelvtudás. Az angol, a német és a francia mellett egy-egy, a magyar álláspiacon különlegesnek számító nyelv ismerete érdemi segítség lehet a karrierépítésben. Sok fiatal csak a munkába állást követően szembesül azzal, hogy a HR-feladatok ellátása nem kevés adminisztrációval jár, és – főleg a gazdasági válság kezdete óta –korántsem csak a tréningcégekkel való egyeztetésre, a képzési rendszer menedzselésére kell felkészülni, hanem az elbocsátásokkal járó pszichés megterhelésre, konfliktusokra is.
Nagy a különbség a kis- és közepes, valamint a multinacionális nagyvállalatoknál ellátandó feladatok között. A magyar tulajdonú, családi cégeknél jellemzően sokrétű a tennivalólista – ez a bérszámfejtéstől akár egy mini premizálási, béren kívüli juttatási rendszer kidolgozásáig is terjedhet –, míg a sok száz vagy ezer munkatársat foglalkoztató társaságoknál élesen elkülönül az üzleti tevékenységet közvetlenül támogató HR-, a szakértői, a HR-informatikai, illetve az adminisztrációs funkció. Ennek megfelelően már az álláshirdetésekben nagyon különböző tulajdonságokkal, tapasztalattal rendelkező aspiránsokat keresnek a HR-generalista, specialista, a személyügyi támogató, a koordinátori vagy a tehetségmenedzsmenttel foglalkozó posztokra.
A személyügyi szakemberek szerint azoknak, akik a kiválasztás területén szeretnének dolgozni, pályakezdőként elsősorban a munkaerő-közvetítő cégeket érdemes megcélozni, és egy-két éves tapasztalattal továbblépni valamely vállalat toborzással foglalkozó csapatába. Hosszú távú tervek közé bekerülhet saját tanácsadó cég alapítása a szolgáltató szektorban vagy a fejvadászat. Utóbbi terület kulisszatitkairól Juhos Andrea karriertanácsadó, a DBM Magyarország ügyvezető partnere beszélt a konferencián.
A fejvadászat a toborzás speciális ága, segítségével az általában már 10–15 év gyakorlattal rendelkező vezető tanácsadók közvetlenül keresnek felsővezetőket, topmenedzsereket például multinacionális cégeknek. Munkájukat a researcherek segítik, akik akár pályakezdők is lehetnek.
– Az ő dolguk, hogy írásban rögzítsék, amegrendelőmit ajánl a jelölteknek, és mit vár el tőlük. Ezek után feltérképezik a piacon, hogy kik azok, akik a szükséges végzettséggel, tapasztalattal, kvalitásokkal rendelkeznek, és telefonon interjút készítenek velük – magyarázta Juhos Andrea, kiemelve: ezek a megbízások nem nyilvánosan meghirdetett állásokról szólnak, és a jelöltek gyakran a megkeresés pillanatában is vezető pozíciót töltenek be. A telefoninterjúk után személyes találkozóra is sor kerül, ezt követően áll össze egy legfeljebb 3-4 névből álló lista, amelyről végül a megbízó választ.
Magyarországon a gazdasági krízis miatt az amúgy is kis piac jelentősen beszűkült, szinte kizárólag a cégeknél kezdődött minőségi cserék hoztak megrendeléseket. A szakemberek csak az elmúlt hónapokban érzékeltek némi pozitív változást.
– A fejvadászat drága szolgáltatás, egy-egy sikeres keresés 6–8 millió forintot is hozhat – tette hozzá Juhos Andrea, aki szerint ehhez a munkához érett személyiség, kiváló emberismeret és jó néhány, a versenyszférában eltöltött év munkatapasztalata kell. Annak érdemes a vezető tanácsadók segítőjéül szegődni, akinek van valamilyen gazdasági végzettsége, tud aktívan hallgatni, képes szintetizálni az információkat, jól fogalmaz írásban, és átlagon felüliek a kommunikációs képességei. A szakember mindenképpen azt ajánlja a pályakezdő HR-eseknek, hogy regisztráljanak például a linkedIN-en. Ez a szakmai adatbázis nemcsak a humánerőforrás-területen dolgozó kollégák összegyűjtésére, hanem álláskeresésre és a tematizált fórumok révén az aktuális szakmai kérdések megvitatására is alkalmas.