MŰÉR

Kis lépésekkel ugyan, de sci-fi történeteket meghazudtoló fantáziával fejlődik a biomérnöki technológia. Az amerikai Humacyte biotechnológiai laboratórium kutatói a napokban jelentették be, hogy emberi sejtekből sikerült mesterséges úton olyan véredényt gyártaniuk, amelyet nem kell azonnal beépíteni – akár egy évig is eltartható. Az értranszplantáció bypassműtéteknél és vesedialíziskezelésnél létfontosságú beavatkozás. Gyakran használják a páciens saját ereit, de próbálkoztak már állati erekkel és egyéb szintetikus anyagokkal. Tökéletes megoldást egy olyan anyag jelentene, amit az immunrendszer sajátjának elfogad, hosszú távon biztonsággal szervül az érrendszerbe, és az élettani tulajdonságai is megegyeznek azzal az érszakasszal, ahová beültetik.

Az újfajta műér vázát lebomló biopolimer adja, amire donorból nyert simaizomsejtekből növesztenek kollagénbő l és úgynevezett extracelluláris mátrixból álló új szövetet. A folyamat végén a sejteket kimossák belőle, a vázszerkezet pedig lebomlik, így az elkészült ér hónapokig tárolható, és nem vált ki immunreakciót a szervezetből. A költségeket jelentősen csökkenti, hogy nem szükséges egyedi donoroktól vett sejtmintákat használni, hanem nagy tételben állíthatók elő az érprotézisek. Páviánokon és kutyákon végzett tesztek alapján a szervezet teljesen befogadja az új szövetet és rövid idő alatt a saját sejtjeivel népesíti be annak felületét. A kutatók szerint az új technológia megérett a klinikai vizsgálatokra, és ha beválik, forradalmasíthatja az érsebészetet.

CUKORPÓTLÓ

A legsúlyosabb, egyes típusú diabéteszben szenvedő férfiaknak jelenthet majd tartós gyógyírt az őssejtkutatás legújabb eredménye. Ennél a betegségnél az immunrendszer teljesen elpusztítja a hasnyálmirigy inzulintermelő szigeteit, amit csak napi többszöri inzulininjekcióval lehet pótolni. Tíz éve Kanadában próbálkoztak már donortól kapott hasnyálmirigy beültetésével, de a kilökődés veszélye és az állandó gyógyszeres immunrepresszió miatt ez nem megoldás. A washingtoni Georgetown University kutatói most biztató eredményrő l számoltak be: a herékben található, spermák termelését végző specifikus őssejtekből sikerült úgynevezett pluripotens, bármilyen szövetté fejlődni képes őssejteket átalakítani. Egereken végzett kísérletben ezekből működő inzulintermelő szigetek lettek.

Eddig is próbálkoztak már bőr- és fogható pluripotens őssejteket előállítani, ám ehhez genetikai módosításra volt szükség. A beillesztett négy gén azonban gyakran indított el rákos folyamatokat vagy meggyorsította a programozott sejthalált. Az új módszer nem igényel génmódosítást, egyelőre kevés inzulin termelé nyújt megoldást, de a kutatók bizakodnak: innen szép nyerni.