DNS
Az univerzális örökítő anyag két ellentétesen egymás köré csavarodó, irdatlan hosszúságú polimer molekula, melynek külső vázát cukor és foszfát észteres kötése adja. A dupla hélixspirál két belső árkában elhelyezkedő és bázisos kötéssel egymáshoz kötődő úgynevezett nukleobázisok hordozzák a kulcsfontosságú genetikai információt. Ezeknek a nitrogéntartalmú szerves bázisoknak négy fajtája van jelen a DNS-molekulában: citozin (C), guanin (G), adenin (A) és timin (T). A négyféle bázis valójában két kiegészítő párt alkot, melyek a spirál két szálát egymáshoz kapcsolják: az több hidrogénkötéssel rendelkező citozin-guanin és a gyengébb adenintimin páros. Ez a kétféle bázispár ismétlődik hárommilliárdszor az emberi DNS teljes hosszában.
Az élet kódja
- A spirál átmérője 2 nm, egy teljes csavarulat hossza 3,4 nm. A spirál teljes hossza 1,8 méter.
- A genom hossza alapján nem mi vagyunk a teremtés koronái: a növények genetikai kódja egy nagyságrenddel nagyobb, de az egysejtű Amoeba dubia DNS-ében is kétszázszor több bázispár van.
- 3,2 milliárd bázispár alkotja az emberi genom kódját, melyek több mint húszezer elkülöníthető génbe, azok pedig 23 homológ kromoszómapárba csoportosulnak.
- Eddig közel húszmillió gént rögzítettek és vettek adatbázisba élő szervezetekből.
- A molekuláris biológia alapmértékegysége a kilobase (kb), ami ezer bázispárnak felel meg.
- A kromoszómákba rendeződő gének tömörítését, a génállomány duplikálását speciális fehérjék, ún. kromatinok végzik.
- Génkészletünk 99,9 százalékban megegyezik, az egy ezrelék különbség a fajon belüli biodiverzitás kulcsa.
- Eukarióta organizmusként az emberi DNS nagy része a sejtmagban, egy része a mitokondriumban tárolódik.