„Csónakos a kis szőke Nemecsekhez fordult.

– Nekik még nem mondtad el?

– Nem – mondta Nemecsek. A többi mind egyszerre kérdezte:

– Mit? Csónakos felelt a kis szőke helyett:

– A Múziumban tegnap megint einstandot csináltak!

– Kik?

– Hát a Pásztorok. A két Pásztor. Nagy csönd lett erre.”

„Ehhez tudni kell, mi az az einstand. Ez különleges pesti gyerekszó. Mikor valamelyik erősebb fiú golyózni, tollazni vagy szentjánoskenyérmagba – pesti nyelven: boxenlibe – játszani lát magánál gyöngébbet, s a játékot el akarja venni tőle, akkor azt mondja: einstand. Ez a csúf német szó azt jelenti, hogy az erős fiú hadizsákmánynak nyilvánítja a golyót, s aki ellenállni merészel, azzal szemben erőszakot fog használni. Az einstand tehát hadüzenet is. Egyszersmind az ostromállapotnak, az erőszaknak, az ököljognak és a kalózuralomnak rövid, de velős kijelentése.”

Molnár Ferenc méltán halhatatlan sorai A Pál utcai fiúk regényéből kísértetiesen emlékeztetnek az elmúlt hetekben a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos kormányzati intézkedésekre. Több mint hárommillió állampolgár, akik az 1997-es nyugdíjreform bevezetése óta önként vagy törvény által kötelezetten beléptek valamelyik magánnyugdíjpénztárba, egészen a múlt hónap közepéig azt remélhették, hogy ha majd egyszer nyugdíjba mennek, akkor a sok tekintetben bizonytalan és politikafüggő állami nyugdíj mellett nekik minden hónapban átutalnak egy összeget a magánnyugdíjpénztáruktól is. Ráadásul az ide befizetett pénzüket családtagjaik örökölhetik is.

Ebben az írásunkban csak a magánnyugdíjpénztárak körül kialakult helyzetről tudunk korrekt leírást adni olvasóinknak, másrészt pedig fel tudjuk tenni a pénztárak és az azokban lévő csaknem 2700 milliárd forintos vagyon jövőjével kapcsolatos legfontosabb kérdéseket. A még mindig hiányzó részletszabályok nélkül azonban egyelőre lehetetlen korrekt válaszokat adni arra, hogy az emberek az állami vagy a magánrendszerrel járnak-e jobban, így felelőtlen és kockázatos lenne bárkit is marasztalni vagy váltásra biztatni.

Nézzük, mi az, amit tudni lehet: 2010. október 13-án Orbán Viktor miniszterelnök a gazdasági válságra hivatkozva bejelentette, hogy november elsejétől 14 hónapra felfüggesztik az állam havi 30 milliárd forintos befizetését a magánnyugdíjpénztárakba, és még az idén törvényt nyújtanak be az állami nyugdíjrendszerbe való viszszatérés lehetőségének szabályairól. A magánnyugdíjpénztárakat tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség még aznap mély megdöbbenéssel fogadta és burkolt államosításként értelmezte a miniszterelnök bejelentését. A szervezet szerint a tervezett intézkedés végeredmé nyét tekintve több mint hárommillió magán-nyugdíjpénztári tag 2700 milliárdos vagyonának elvonását jelenti, amely ellen a pénztárak minden lehetséges fórumon fellépnek. Másnap Matolcsy György gazdasági miniszter azt mondta, hogy egyetlen magán-nyugdíjpénztári tagot sem ér kár. Az állami nyugdíjkaszsza ugyanis „elismeri” a 14 hónapos időt és az annak megfelelő öszszeget is. A miniszter azóta sem válaszolt arra a kérdésre, hogy ennek az „elismerésnek” mi lesz a technikai megoldása. Október 18-án Orbán Viktor a parlamentben úgy fogalmazott: „nem lehet erőszakkal kényszeríteni, hogy bárki feltegye megtakarított pénzét egy rulettasztalra”, azaz betegye a magánnyugdíjpénztárakba.

– Ezért – jelentette ki – lehetőséget kell adni a visszalépésre az állami nyugdíjpénztárba, és aki viszszalép, annak az állam garantálja, hogy nem éri veszteség.

Másnap a miniszterelnök az RTL Klubnak már nem 14 hónapos járulékstopról beszélt, hanem arról, hogy az állam többé nem utal pénzt a magánnyugdíjpénztárakba. Egy hétre rá a parlament szentesítette a döntést, így november elsejétől 2011. december 31-ig havonta 30 milliárdos magán-nyugdíjpénztári tagdíjbefizetést felfüggesztenek, és azt mint járulékot a Nyugdíj-biztosítási Alap részére utalják. Vagyis: az állam használhatja több mint egy évig az összesen több mint 400 milliárdos magán-nyugdíjpénztári befizetéseket.

A parlament megszavazta „a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról” szóló törvényt is. Ezzel megnyílik a jelenlegi ma gánnyugdíjpénztári tagok számára az átlépés lehetősége az állami nyugdíjrendszerbe, valamint megszűnik a pályakezdők számára a magánnyugdíjpénztárba való kötelező belépés. Az érintettek 2011. december 31-ig dönthetnek arról, hogy számlájuk vezetését a társadalombiztosítási (állami) nyugdíjrendszer vegye át. November 10-én Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője a TV2 Mokka című műsorában azt mondta, hogy a kormány hamarosan dönt a magánnyugdíjpénztárból az állami nyugdíjrendszerbe való átlépés pontos szabályairól. Ezeket azóta nem hozták nyilvánosságra.

Ezek után a legfontosabb kérdések, amelyekre a parlament döntése után a legtöbb magán-nyugdíjpénztári tag választ szeretne kapni:

1. Akkor most átlépjek-e az állami rendszerbe, vagy maradjak a magánnyugdíjpénztárnál?

Erre jelenleg nem lehet korrekt választ adni mindaddig, amíg nem ismeretesek a Szijjártó Péter általígért részletszabá lyok. Amíg ezek nincsenek meg, addig lehetetlen olyan számítási modellt készíteni, ami a pénztári tagok számára egyértelmű segítséget jelentene a döntéshez.

2. Kompenzálja-e a kormány, és ha igen, milyen formában az elmaradó befizetéseket? Van-e számomra kedvező helyzet?

Erre csak politikai ígéret van, a részletszabályok hiányában jelenleg erre sem lehet korrekt választ adni.

3. A magán-nyugdíjpénztári befizetések a jelenleg hatályos törvény szerint örökölhetők. Örökölhető-e az állami nyugdíj?

Jelenleg erre sincs válasz. Magyarul: most még nincs olyan fontos kérdés, amelyre kielégítő válasz adható. Ilyen helyzetben csak egyet lehet tenni: kivárni, amíg világosak lesznek a részletek.