Vannak álláskeresők, akiknek az önéletrajz formai követelményei is gondot okoznak, pedig legyen akármilyen képzett is a jelentkező, ha a pályázat nehezen olvasható, könnyen kieshet az első rostán. Szakmáry Ádám, a JOB Személyzeti Tanácsadó Kft. toborzási üzletágvezetője szerint a szövegszerkesztő formázási lehetőségeit egyáltalán nem, vagy rosszul használják ki az önéletrajzok jelentős részében. A szakember – főleg a pályakezdők esetében – úgy tapasztalja, a túlírás leginkább a felesleges adatok betuszkolása és a levegős szerkesztés miatt történik. Márpedig a pályázatokat válogató szakemberek azt szeretik, ha minél rövidebb és tömörebb szöveget kapnak, melyen a legfontosabb kulcsszavak vannak kiemelve: idegen nyelv és szint, gyakorlati helyszín és pozíció, iskola és szak.

Felesleges információnak számít a családi állapot vagy a már végzettek esetében például a középiskola feltüntetése, kivéve abban az esetben, ha a jelentkező szakiskolában tanult. Az általános iskolát viszont senkinek sem kell beírnia az önéletrajzába, mert ez akkor is teljesen érdektelen, ha jó nevű, két tannyelvű intézményről van szó. Ez ugyanis nem bizonyítja, hogy az illető magas szinten beszéli az adott idegen nyelvet. A nyelvvizsgák mellett a pályázók 80 százaléka nem tünteti fel, hogy ténylegesen milyen szinten használja az adott idegen nyelvet (társalgási, üzleti, olvasás-értési). Pedig ez sokkal lényegesebb, hisz gyakran előfordul, hogy valaki évek óta nem használja már a nyelvet, vagy épp ellenkezőleg, az idegen nyelv a mindennapjai része, csak épp papírja nincs róla. A pályakezdőkre jellemző még, hogy gyakorlati tapasztalataikból épp a lényeget hallgatják el, vagyis hogy pontosan menynyi időt töltöttek az adott cégnél (az évszám nem elég) és milyen feladatkört láttak el.

Egy önéletrajzon egyébként nagyon jól látszik, hogy azt kifejezetten az adott cégnek írták-e, vagy „tucattermékről” van szó. Sok álláskereső esik bele abba a hibába, hogy próba szerencse alapon mindenfelé elküldi ugyanazt a dokumentumot. Szakmáry Ádám szerint ez nemcsak azért hiba, mert egy HR-es figyelmét nem kelti fel különösképpen, hanem azért is, mert az álláskereső maga sem tudja észben tartani és nyomon követni, hogy hova mit küldött, és mikor, kinél kellene érdeklődnie. Ha pedig felhívja a cég, akkor hirtelen nem is tudja elmondani, melyik pozíciót miért pályázta meg, ezáltal a HR-es sem érezheti, hogy az illető valóban motivált lenne az adott állás betöltésére. Aki tartósan nem tud elhelyezkedni, holott sorra küldi az önéletrajzokat és interjúkra jár, az jobban teszi, ha szakemberhez fordul segítségért. Első lépésben – tájékoztat Szakmáry Ádám – az önéletrajzot nézik át, aztán azt, hogy az illető a végzettségének megfelelő állásokat pályázott-e meg, s harmadik lépésben jöhet az interjúszituációk átrágása és a nyelvi szűrés. Lényeges, hogy tényleg olyan valaki véleményét kérjük ki, aki pályázatok elbírálásával foglalkozik, és ne a család észrevételeire hagyatkozzunk – teszi még hozzá a szakember.

Az önéletrajzok átnézésében és szakmai igényességű tanácsadásban segít most a JOB szakértőgárdája. A diplomantul. hu portálon bárki ingyenesen igénybe veheti a segítségüket. Az új szolgáltatást, a CV Gurut elsősorban friss diplomások és pályakezdők számára hozták létre, de bárki kérhet tanácsot. Szakmáry Ádám elárulta: az eddig beküldött negyven önéletrajz többségében eddig súlyos hiba nem fordult elő, de módosítási javaslatokkal azért éltek. Ennek pedig az az oka, hogy aki már gyanítja, hogy a CV-je nem tökéletes, és szakvéleményt kér hozzá, az biztosan sokat foglalkozott vele, mielőtt bárhová is elküldte. Aki tehát erre eddig nem is gondolt, jobb, ha tudja, az önéletrajz az első számú buktató, ezért nem szabad félvállról venni.