Prószéky Gábor szerint nagyrészt még mindig a Gutenberggalaxis által kialakított, azaz a nyomdász szempontjai szerint létrejött formátum dominál az elektronikus szótárakban. Jóllehet, az elektronikus hordozókon, különösen pedig a világhálón ezek nem lehetnek szempontok. – Az elmúlt évtizedekben megjelent a hatalmas méretű szövegek kezelésével foglalkozó úgynevezett korpusznyelvészet – említi –, amelynek eszközei konkrét, élő példákon teszik érthetővé mindazt, amit a hagyományos szótárak összefoglaló módon közölnek. A modern technológiák segítségével könnyen meg lehet mutatni, milyen módon kapcsolódik más szavakhoz egy-egy szó vagy kifejezés az anyanyelvi beszélők szövegeiben, és elméletileg akár korlátlan számú ilyen mintát lehet bemutatni.

Ennek alapján jósolja: ha a fizikai megjelenésen is tud változtatni a számítógépes világ, jelesül ha egy könyv lapjaihoz hasonlóan jól mozdítható „lapozási” technika jelenik meg, még szívesebben fogják használni az elektronikus eszközöket a mai papír szótárak helyett. Az olvasás ugyanis nagyon konzervatív műfaj.

Ez utóbbira részben bizonyíték a 100szó.hu portál munkatársainak tavalyi fölmérése is, amelyet az ingyenes angol kezdő leckékre feliratkozott látogatók körében végeztek: 1128 válaszból kiderült, a hagyományos szótárt használók aránya még mindig 42 százalék. A szó jelentésén kívül legtöbben (70 százalék) a kiejtésre kíváncsiak, de csak a válaszolók 54 százaléka használ e célból hangos szótárt. Ugyancsak érdekes az a fölmérés, amely Tótfalusi István a Tinta Könyvkiadó honlapjára kitett Idegen szavak magyarul című szótára használatáról készült. Az eredetileg papírnyomtatású munka online változata hamar népszerű lett: 2007–2008-ban, a megfigyelt négy és fél hónap alatt közel 400 ezren vették igénybe. Tanulságos, hogy több fölhasználó félreértette a szótár funkcióját, és olyanokat írt be például: „mit jelent az érelmeszesedés?”, „mit nevezünk ereklyének?” vagy „magas hangolású klarinét” – mintha egy univerzális elektronikus agyat kérdeznének. A szótár szókészletének 53 százalékára (!) egyszer sem voltak kíváncsiak, és a beírásos keresések 59 százaléka sikertelen volt.

– Az online szótár egyik előnye, hogy nyomon követhető a használat, és ennek alapján akár azonnal lehet javítani, változtatni az anyagban, ami ezúttal meg is történt – mondja Kiss Gábor nyelvész, a Tinta kiadó vezetője. A főként egynyelvű szótárak megjelentetésén fáradozó szakember úgy látja, mivel az idegen nyelvet tanulók 95 százaléka választja nálunk az angolt, e nyelvterületen a legélesebb a szótárkiadók versenye, és sajnos sok az „összebarkácsolt” – és persze olcsón kapható – munka. Más európai nyelvek, például a német, a francia, az olasz szótáraira jóval kisebb az igény, emiatt azok nagyon lassan tudnak korszerűbbé válni. – Az online szótárak használói ingyenes szolgáltatást várnak el, ennek következtében az általuk elérhető munkák egy része is „gagyi” – jegyzi meg, hozzátéve: ha a többség hajlandó lenne minimális díjat fizetni a szótárhasználatért, több szakmailag kiváló szótárunk készülhetne. E szándék hiányában viszont az államnak kellene támogatnia a szótárkészítést és a jó minőségű szótárak akár ingyenes iskolai használatát is – véli a Tinta vezetője.

Lehetséges, hogy az angol nyelv hivatalos útmutatójának és kézikönyvének tekintett világhírű szótár, az Oxford English Dictionary a jövőben csak online formában jelenik meg. A nyomtatott változat iránt ugyanis csökken a kereslet. Ennek fényében a kiadó úgy döntött, hogy a szótár harmadik kiadását csak akkor küldi nyomdába, ha előzetesen elegendő igény mutatkozik iránta. A mostani, második kiadás 1989-ben látott napvilágot.

A húsz kötet mintegy 330 ezer forintba kerül, ám eddig csak harmincezer példány kelt el belőle. Ezzel szemben havonta kétmillióan hívják le interneten valamelyik szócikket.

Még mindig szeretünk lapozgatni