Rokkantnyugdíjasok országa vagyunk
– Nem a munkaképesség csökkenését, hanem a megmaradt munkaképesség lehetőségét vizsgáljuk, vagyis az egészségkárosodás mértékét, a szakmai munkaképességet és a rehabilitálhatóságot – foglalta össze a rokkant nyugdíjazás szemléletbeli lényegét Forgó Györgyné, az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (ORSZI) főigazgató-helyettese. – A rokkantsági nyugdíjasok igen magas száma azzal függ össze, hogy a munkanélküliség elől sokan ebbe a körbe menekültek, élve azokkal az előnyökkel is, amelyek a rokkantsági nyugdíjasokat illetik meg. De nem lehet a munkanélküliség gondját a rokkantosítással megoldani. Az a cél, hogy annak az embernek, aki egészségkárosodása mellett képes dolgozni, vagy a rehabilitációs ellátások révén alkalmassá tehető a munkavégzésre, minden segítséget megkapjon az újrafoglalkoztatáshoz.
Ezt a célt szolgálja a 2007 júniusában elfogadott rehabilitációs járadékról szóló törvény is – mondta a főigazgató-helyettes. A 2008 elejétől bevezetett minősítési rendszer nemcsak az elveszett, hanem a megmaradt szakmai munkaképességet is vizsgálja. A cél az, hogy azok, akik jó eséllyel rehabilitálhatóak, a rehabilitációs járadék rendszerébe kerüljenek, s valamilyen formában ismét dolgozhassanak. Rokkantsági nyugdíjat vagy rokkantsági járadékot azok kapjanak, akik egyáltalán nem képesek dolgozni. Annál is inkább, mert Magyarországon igen alacsony, 10 százalékos legális foglalkoztatási arány jellemző a megváltozott munkaképességűek és fogyatékosok körében. Ez más országokban 30–50 százalék.
Ugyanakkor a becslések sze rint a rokkantsági nyugdíjasok 30–40 százaléka dolgozik az illegális gazdaságban vagy különböző vállalkozásokban. Ez a helyzet indokolta, hogy 2008. január 1-jétől átalakították a megváltozott munkaképességűek és egészségkárosodottak ellátó rendszerét.
Ma 420 ezer nyugdíjkorhatár alatti személy részesül rokkantsági nyugdíjban, de az új igénylők száma némileg csökkenő tendenciát mutat. Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet a munkaképesség-csökkenés helyett az össz-szervezeti egészségkárosodást vizsgálja. A 80 százalékot elérő vagy az azt meghaladó össz-szervezeti egészségkárosodás megfelel a korábbi rendszerbeli 100 százalékos munkaképesség-csökkenésnek. A jelenlegi 50 százalékos vagy az ennél súlyosabb fokú össz-szervezeti egészségkárosodás a korábbi 67 százalékos vagy ezt meghaladó általános munkaképesség-csökkenésnek felel meg. A közepes mértékű 25-40 százalékos össz-szervezeti egészségkárosodás megfelel a korábbi 30–50 százalékos általános munkaképesség-csökkenésnek. Lényegében – ezekkel a fogalmi eltérésekkel a – megmaradt a rokkantsági nyugdíj korábbi három csoportja.
Azok, akiknek esélyük van az újrafoglalkoztatásra, komplex rehabilitációs eljárás keretében – negyedik ellátási csoportként – rehabilitációs járadékra jogosultak. Ez az ellátási forma az érintettek munkavégző képességének helyreállítását és a munkaerőpiacra való visszatérését segíti.
Rehabilitációs járadékot az kaphat, aki 50–79 százalékos egészségkárosodást szenvedett, és ezzel összefüggésben foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, és kereső tevékenységet nem folytat, vagy a keresete legalább 30 százalékkal alacsonyabb a megelőző négy hónap átlagánál, és rehabilitálható, és az életkora szerint szükséges szolgálati időt megszerezte. A járadék 3 évre folyósítható, összege megegyezik a III. csoportos rokkantsági nyugdíj öszszegének a 120 százalékával és a legkisebb összege azonos a mindenkori öregségi nyugdíj minimum 120 százalékával.
Annak, aki rehabilitációs járadékra jogosult, a rehabilitáció sikeres megvalósítása érdekében együtt kell működnie a munkaügyi kirendeltséggel és 30 nap alatt rehabilitációs megállapodást kell kötnie. A megállapodás arról szól, hogy az ellátásban részesülő mit tesz azért, hogy ismét munkába tudjon állni, illetve hogy ehhez milyen állami segítséget kap. Természetesen, ha a korábbi járadékosnak az egészségi állapota tartósan romlik, az ismételt felülvizsgálat után rokkantsági nyugellátást állapíthatnak meg számára. Továbbra is fennmaradtak a megváltozott munkaképességűek szociális ellátásai (a rendszeres szociális járadék, az átmeneti járadék, a rokkantsági járadék). Ilyen ellátásban Magyarországon több mint 200 ezer személy részesül.
