Eldőlt, kiből lesz egyetemista vagy főiskolás

Több mint 97 ezren kezdhetik meg felsőfokú tanulmányaikat szeptembertől.

Kismama az egyetemen: ritka csodabogár

Manapság már ritkaságszámba megy, ha egy nő az egyetem mellett vállalkozik a gyerekszülésre.

Maximum fél év álláskeresés

Az általános közvélekedéssel ellentétben még mindig megéri diplomát szerezni, oklevéllel ugyanis hamar álláshoz lehet jutni, még a túlképzésesnek nyilvánított jogi területen is.

Útvesztők a bürokrácia kisiskolájában

Amikor a hallgató bekerül az egyetemre, meg kell küzdenie a mindennapos bürokráciával is.

Rokkantnyugdíjasok országa vagyunk

Nem lehet a munkanélküliség problémáját az emberek leszázalékolásával megoldani. Magyarországon azonban évtizedek óta ez történik.

 

Már a szövőnők sem a régiek

Lassan húsz éve folyik a vita arról, miként alakítsák át a korkedvezményes nyugdíjazás rendszerét. Ez a szabályozás azokat érinti, akik a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végeznek.

Egy 1997-ben elfogadott törvény szerint 14 munkaköri csoport 180munkakörére volt érvényes a korkedvezményes nyugdíj. Korábban a cégek, szakszervezetek és munkavállalók is arra törekedtek, hogy minél többen kerülhessenek ebbe a körbe, a jelenleg hatályos szabályozás azonban már csak arra ad lehetőséget, hogy egyes munkakörök kikerülhessenek belőle. Ma mintegy 20 ezer embert érint a korkedvezményes nyugdíjazás rendszere, amely 2011-ig érvényes.

A korkedvezményes nyugdíjazással kapcsolatos feladatokat az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet (OMFI) önálló szervezeti egysége látja el. Az OMFI a munkáltatók kezdeményezésére indult eljárásban szakmai véleményt alakít ki arról, hogy kérelemben megjelölt munkakörben és munkahelyen a dolgozó ki van-e téve különösen nehéz fi zikai munkának, terhelő környezetnek, káros ergonómiai tényezőknek, fokozott pszichés megterhelésnek, illetve pszichoszociális nyomásnak. Az intézet a szakvéleményt a foglalkoztató által beterjesztett állapotfelmérés vizsgálati jegyzőkönyvek adataira támaszkodva, helyszíni szemlék, szükség esetén üzemi ellenőrző vizsgálatok alapján készíti el. Az öszszegző véleményből végül kiderül, hogy az adott munkáltató, adott munkakörében foglalkoztatottak jogosultak-e a korkedvezményre, illetve indokolt-e megadni a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alóli mentességet.

A foglalkoztató és az egyéni vállalkozó által fizetendő korkedvezmény-biztosítási járulék mértéke 13 százalék. A hatóság a foglalkoztatót, illetve az egyéni vállalkozót – kérelmére – határozatban mentesítheti a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól, amennyiben az előbbiekben felsorolt káros körülmények nem állnak fenn. A vállalkozások egyre inkább érzékelik, hogy anyagi érdekeik is vannak abban, hogy mentességet kérjenek. A rájuk háruló járulékfizetés mértéke 2008–2009 között 25 százalék volt, 2010-ben még 50 százalékos, de 2011-től már teljes mértékben a munkáltatót terheli majd a fizetendő járulék. Ahhoz azonban, hogy ki lehessen kerülni a körből, feltétlenül szükség van az érintett szakszervezet véleményére, amelyben rögzíteni kell, hogy a munkáltató állapotfelmérését valósnak tarják-e.

Amióta lehetőség van a mentesség kérésére, 23 munkakörben közel 700 munkavállalónál javasolta ezt a szakértői vélemény. Például olyan szövőüzemi munkánál, amely már nem hasonlít a klasszikus szövőmunkához, hanem korszerű eljárással, új ágazatokhoz kötődik.

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.