Amikor egy diák egyetemre vagy főiskolára jelentkezik, nem is gondol bele, hogy egyben a bürokrácia útvesztőjébe is felveteti magát. Pedig ez a helyzet, így jobb, ha időben kitanulja a lehetőségeit. Ha tudja. – A sorban állást az egyetemen tanultam meg – mondja Klára, aki az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végzett. – Fél napokat töltöttünk a tanulmányi előadók ajtaja előtt kanyargó sorokban, hogy eligazítsanak minket, ami sok bosszúságot okozott – emlékszik vissza.

A mamut egyetemeken –amelyekre több tízezer, vagyis egy kisvárosnyi hallgató jár –a sorban állás ma is mindennapos tortúra. Egy-egy előadóhoz több ezer hallgató is tartozik, és mindenkinek „csak” egy kérdése van. Így aztán néha előfordul, hogy az iroda az egész napos álldogálás után éppen az ember orra előtt zár be a nyitvatartási idő lejártakor.

A személyes ügyintézésen az utóbbi években már sokat könynyített az elektronikus Egységes Tanulmányi Rendszer (ETR) vagy a Neptun internetes felület, amelyen keresztül például jelentkezni lehet az órákra. De jól jön a hallgatói önkormányzatok, illetve a sokszor hozzájuk tartozó, felsőévesekből álló instruktori kör segítsége is. Ha a hallgató úgy érzi, hogy még magasabb szinten kell tájékozódnia, vagy a jogai sérülnek, akkor keresi meg az oktatási jogok biztosát.

Sokat kérdeznek

Aáry-Tamás Lajos oktatási ombudsman azt mondja: az elmúlt tíz év tapasztalata alapján egyre többen fordulnak a hivatalához. – Lassú folyamat ez, de jól érzékelhető. Csaknem négymillió ember érintett az oktatásban, és örömmel tapasztalom, hogy egyre többen foglalkoznak a jogi hátterével is. Korábbi vizsgálatokra hivatkoznak, és nagyon sokat kérdeznek – teszi hozzá.

Bekerülve az egyetemre sok tennivaló akad, de számos kétség, kérdeznivaló is. Be kell iratkozni, jelentkezni kell a tanórákra, össze kell állítani az órarendet. Ezt most már az online rendszerben lehet megtenni, és akik ezt szidják, azoknak vigasztalásul elmondjuk, hogy volt azelőtt. Pár éve, az elektronikus tanulmányi rendszerek korszakának beköszönte előtt még olyan nehéz volt bejutni a kiszemelt órákra, hogy voltak hallgatók, akik a tantárgyak felvételekor már az előző este hálózsákkal beköltöztek az egyetem folyosójára, nehogy elhappolják előlük a jobb órákat. Amikor pedig végre megjött a tanár, előfordult, hogy verekedés tört ki az adott szemináriumért. Ha nem, akkor is a felsőbb évesek, többszakosok, több nyelven beszélők, több számítógépes rendszert (Windows, Linux) ismerők kerültek előnybe. Most ehhez képest „legföljebb” lefagy a rendszer, de a monoklik elkerülhetők.

Számolni is kell

Az egyetemi labirintusban való folyamatos bolyongás másik sarkalatos pontja a hallgatói juttatásokhoz köthető. A frissen fölvett hallgatók például igényelhetnek egyetemi kollégiumi helyet, a gólyák számára az intézmények mindig külön helyeket tartanak fenn. De nem sokat. – Balassagyarmaton lakom, és amikor fölvettek Pécsre, rögtön kértem kollégiumot – meséli Réka. – Az űrlapra be kellett írnom, hogy milyen messze lakom, milyen a családi hátterem, hány pontot értem el a felvételin. Bár a „világ végén lakom”, a szociális hátterem nem volt annyira rossz, így nem kaptam kollégiumi elhelyezést, maradt az albérlet. A második szemeszter elején újra pályázhattam volna, de már nem tettem. Jó így.

A másik fontos pont az ösztöndíj. A gólyák idejük nagy részét jó eséllyel a tanulmányi átlaguk számolgatásával töltik majd. Az ösztöndíj kiszámolása egy külön fakultás lehetne az egyetemen. Nemcsak a jegyek, hanem a szakok, tárgyak szorzói is számítanak ugyanis, sőt a juttatás mértéke a többi hallgató tanulmányi eredményétől is függ. A havi apanázst egy számítógépes program számítja ki.

A jogszabály mindezt hoszszan magyarázza, az ombudsman szerint a lényeg csupán anynyi, hogy az eredmények összemérhetők legyenek, az ösztöndíj összegét pedig az intézményi térítési és juttatási szabályzatban rögzített eljárási rend és elvek szerint állapítsák meg, és ösztönző legyen a hallgató tanulmányi munkájára.

A kezdeti lelkesedés az órákkal kapcsolatban a hosszú hónapok alatt sokaknál alább hagy, és kiválogatják azokat az előadásokat, amelyeket rendszeresen látogatnak, a többit csak hébehóba. Érdemes ugyanakkor tájékozódni, mert vannak látogatásköteles előadások. Ezeken a részvétel – a szemináriumokéhoz hasonlóan – kötelező, úgynevezett katalógussal (névsorolvasás) ellenőrzik. Ha az oktató nem ad jegyet a sok hiányzás miatt, az egy évvel is kitolhatja a képzési időt. Lehet, hogy arra az órára épül egy másik, így a hallgató nem tud továbbhaladni.

Egy hallgató például azzal fordult a hivatalhoz, hogy a felsőoktatási intézmény megszüntette a hallgatói jogviszonyát, mert az egyik tárgyát három féléven keresztül nem sikerült teljesítenie. Erről viszont csak egy alkalommal értesítették. Így a felfüggesztése nem volt szabályos. Ő megúszta. Ilyenekre is oda kell figyelni.

Annak ellenére, hogy a legtöbb intézmény kézbe adja vagy honlapján elérhetővé teszi a tanulmányi és vizsgaszabályzatot, kevesen rágják át magukat rajta. Pedig sok esetben hosszú órák bosszúsága váltható ki vele. Ha ugyanis a hallgató ismeri a lehetőségeit, nem kési le a határidőket.

Másrészt, aki az egyetem vagy főiskola előtt már elvégzett egy felsőfokú szakképzést, bizonyos feltételekkel elfogadtathat tantárgyakat, így azokra az órákra nem kell majd járnia.

Ezzel pedig lerövidítheti a képzési idejét, vagy tanulhat helyettük mást az idő alatt. Ugyanígy van lehetőség tantárgyak elfogadtatására, ha egyetemet vagy főiskolát vált valaki.

Bolognai nyelvvizsga

Tavaly az oktatási jogok biztosánál is többen érdeklődtek arról, hogy hogyan jelentkezhetnek át egy másik szakra vagy felsőoktatási intézménybe. A jogszabályok szerint a hallgató kérheti átvételét, de hogy milyen feltételekkel, azt a fogadó szak vagy intézmény dönti el. Tavaly számos esetben fordultak a hivatalhoz olyanok is, akik a nyelvvizsga-kötelezettséggel kapcsolatos félretájékoztatást panaszolják. Ebben az esetben, ha az intézmény válaszai nem egyértelműek, a hallgatók is megkereshetik a rájuk vonatkozó jogszabályokat.

Több hallgató azért kereste meg a hivatalt, mert hátrányosnak tartották a bolognai képzési rendszer alapszakján tanulók, illetve végzettek helyzetét a korábbi rendszerben tanulókkal, illetve végzettekkel szemben. Szerintük igazságtalan, hogy utóbbiaknak több idejük volt a nyelvvizsga megszerzésére, mint nekik, mivel hosszabb volt a képzési idő (öt év, szemben a bolognai alapképzési szak három vagy négy évével). Ráadásul így nemcsak az oklevél megszerzésétől esnek el, de a mesterszakra való felvételire sem jelentkezhetnek, és ezzel késedelmet szenved esetleges tovább tanulásuk is.

Elkerülhető mindez, ha a hallgató már tanulmányai elején tisztázza, milyen nyelvvizsgákra van szüksége a diplomához. A végzősök negyede nem kap diplomát a nyelvvizsga hiánya miatt. Már elvégezték az egyetemet, írtak szakdolgozatot, és szakvizsgáztak is, de nem vehetik át a diplomát, mert még hiányzik egy alap-, közép-, felsőfokú vagy szakmai nyelvvizsga.

Hálózsákra már nincs szükség