Emészti a stressz a dolgozókat
– Egy multinacionális szolgáltató cég leányvállalatainál végzett egészségi állapotfelmérés eredményeit ismerhettem meg Genfben a legutóbbi egészségfejlesztési világkonferencián – mesélte Gábor Edina, az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) főigazgatója. Egy afrikai, egy ázsiai és egy európai –éppenséggel pont egy magyar –leányvállalatnál végzett felmérés alapján kiderült, hogy Európában a munkahelyi stressz a legsúlyosabb probléma, míg Ázsiában ez a tízes lista végén, Afrikában pedig egyáltalán nem is szerepelt az alkalmazottak által felsoroltak között. Nálunk a válaszadók 54 százaléka érezte a munkahelyi stresszt a legfőbb egészségi problémájának.
A munkahelyi hiányzások leggyakoribb oka pszichoszociális eredetű. Európában becslések szerint minden negyedik dolgozó szenved stressztől, és ez felelős a munkahelyi hiányzások 50 százalékáért. A stressz 2002-ben az Európai Unió tizenöt országában 20 milliárd euró járulékos kiadást jelentett – olvasható a Munka: lélekre hangolva elnevezésű európai kampány tájékoztatójában.
„A jelenleg is zajló – az Európai Unió társfinanszírozásával megvalósuló – kampány kimondottan a munkahelyi lelkiegészség-fejlesztésre, azon belül a pszichoszociális kockázati tényezők feltárására, értékelésére és csökkentésére, valamint a stressz kezelésére fókuszál. Az első fázisban eddig 62 cég csatlakozott a programhoz egy önbevallásos kérdőív kitöltésével; de várják további munkahelyek jelentkezését” – számolt be az eddigi eredményekről a főigazgató asszony. „Cél, hogy a vállalatok lelki szempontból egészséges, támogató környezetet alakítsanak ki minden dolgozó számára. Egy pozitív légkörű munkahelyen jobb a munkakedv, a csapatmunka és a kommunikáció is. Emellett nőhet az eredményesség és a teljesítmény, csökkenhet a munkavállalók fluktuációja, ezzel együtt pedig a munkaerő-toborzás és a képzés költségei is.”
A lelki egészséggel kapcsolatos vizsgálatok és eredményeik az elmúlt évek során egyre inkább előtérbe kerültek, olyannyira, hogy a pszichoszociális kockázati tényezők kezelésének munkáltatói feladatai két éve beépültek a munkavédelemről szóló törvénybe. Az EU 2008-as lelki jóléti egyezménye is ezt a célt szolgálja. – A hazai és az uniós törvényi erőfeszítéseken túl azonban a vállalatok szemléletváltására lenne szükség: az egészségfejlesztés nem kiadás, hanem hosszú távú befektetés – vallja Gábor Edina.
A Mol például törődik munkavállalói egészségével, és stresszkezelő programokat is működtet. – A tavaly zárult Move Europe kezdeményezés magyarországi díjazottjaként már foglalkoztunk a munkahelyi stressz leküzdésével, de akkor még nem ez volt a hangsúlyos terület a vállalati egészségfejlesztés palettáján. A munkahelyi pszichés stressz kezelése egy 2008-ban indított pilot projekt során vált prioritássá – mondta Miniska István, a Mol EBK kiemelt orvos tanácsadója.
–A munkahelyi pszichés kockázatokat egy harminc kérdésből álló kérdőív alapján mértük és mérjük fel a jövőben is. A kérdőív kitöltése anonim, az eredményeket munkakörönként és munkakörön belül is tevékenységi egységenként lehet összesíteni és kiértékelni. A válaszok alapján kapott pontszám szerint sorolják kategóriákba a csoportokat. A közepes és a magas kockázati csoportba tartozó dolgozóknak problémaspecifikus tréningeket biztosítanak: autogén tréninget, stresszmenedzsmentet, önismereti és vezetői tréninget, csapatépítést, drog- és alkoholmegelőzést. A pilot projekt alatt tesztelték tréningek hatékonyságát és alkalmazhatóságát.
A Molnál tavaly óta folyik a fizikai munkát végző műszakos munkavállalók pszichés terhelésének műszeres mérése, a Shift Program, amelynek eddigi eredményei megfelelnek a nemzetközi trendnek, miszerint a váltó műszak megterhelőbb az összehasonlításban szereplő nem váltó műszakos munkaköröknél: az így dolgozó munkavállalóink stressz-szintje magasabb, mint a kontrollcsoporté.
A mostani, három évre tervezett, COHESIO névre keresztelt lelkiegészség-fejlesztő projektbe a korábbi programok sikeres elemeit emelték be, azért, hogy hosszú távra egy hatékony, a munkahelyi pszichés sztressz kezelésére alkalmas eszköztárunk legyen.
Pszichoszociális kockázat: a munkavállalót a munkahelyén érő hatások (konfliktusok, munkarend, jogviszony bizonytalansága) összessége, amelyekkel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be.
