Áldozati bárányok
Az erőszak áldozatai leggyakrabban nők. Az áldozatok csupán tizede fordul problémájával a HR-osztályhoz, többen a kollégáknak számoltak be a kellemetlenségekről, háromnegyedük a házastársnak panaszkodik.
A tanulmány arra is rávilágít, hogy a munkahelyi lelki terrornak kitett személyek 57 százaléka aktívan új munkát keres, és 37 százalékuk rettegve megy be nap mint nap dolgozni. A válaszadók több mint harmada állította, hogy a munkahelyi problémák kihatnak a magánéletükre is.
Virág Lászlómunka- és szervezet-szakpszichológus szerint az eseteknek csak töredéke kerül felszínre. Az áldozatok sokszor nincsenek tisztában azzal, hogy amit velük művelnek, az már lelki terrornak számít. Néhányan félnek a felismeréstől, környezetük és maguk is elbagatellizálják az incidenseket.
Stresszmentes munkahely nincs – állítja a szakértő. A munkahelyi stressz legnagyobb része a megfélemlítésből és a hatalommal való visszaélésből ered. A megfélemlítés lehet nyílt vagy verbális, ritkán fizikai agresszió, fenyegetés. Lehet azonban rejtett is, mint például a kollégák kigúnyolása, lehetőségek elhallgatása vagy az előrejutás gátlása. Kisebb-nagyobb munkahelyi konfliktussal mindenki szembesül élete során, azonban a pszichoterror ennél több: folyamatos és tartós, legalább fél éve zajló módszeres zaklatás, szekálás, ellehetetlenítés.
A folyamat első fázisában a másikkal szemben tanúsított nem korrekt viselkedés, majd megbélyegzés megy végbe. Például valaki – akár önhibáján kívül – késve ad le egy anyagot, a többiek kizárják maguk közül. Nem beszélnek vele, kerülik a társaságát, rosszindulatú pletykákat terjesztenek a háta mögött. Az áldozat ekkor már nem érzi jól magát munkahelyén, betegszabadságra megy. Ezt követi a „mobbing” fázis, amikor folyamatos zaklatásnak, fenyegetésnek van kitéve: a főnök vagy a kollégák látványosan üldözik. Ilyenkor a bántalmazott teljesen marginalizálódik, képtelen dolgozni, sok esetben depresszióval küzd. A munkáltatónak a teljesítmény csökkenése, a sok táppénz, a helyettesítés megoldása gazdasági károkat okoz, így elbocsátja az illetőt, aki így kikerült a munka világából, a helyzete rosszabbodik: tartós betegállományban marad, vagy a korai nyugdíjba menekül. Sajnálatos módon ez az állapot öngyilkossághoz is vezethet. Külső segítség nélkül sokszor lehetetlen kikászálódni ebből a helyzetből, ezért szükséges a társas támogatás vagy egy külső segítő. A probléma azonban legtöbbször úgy oldódik meg, hogy a bántalmazott felmond, és új munkahelyet keres.
Virág László szerint a munkáltató sokat tehet az egyén egészségéért. Minden vállalatnak kötelessége felmérni a pszichoszociális kockázati tényezőket, hogy időben felismerje a rizikófaktorokat, és hatékony konfliktus- és stresszkezelési megoldásokat, jogi, pszichológiai támogatást nyújtson. Ne csak stresszmenedzsment legyen a cégben, hanem önismereti tréning is, hogy mindenki felismerje a felelősségét, mert vétkesek közt cinkos, aki néma.
