y hétezer éves kőkori sziklarajz tudósít először emberről a vízben. Írott emlékek is akadnak szép számmal, a nagy eposzok – Gilgames, Iliász, Odüszszeia, Beowulf – és a Biblia beszámolói szerint az ember négyezer éve már remekül tudott úszni. Hogy milyen technikával és mekkora távon, az rejtély marad. A görögök vízi jártassággal úszták meg a szalamiszi csatát (a perzsák odavesztek), a germán barbárok pedig a rómaiak ellen vetették be úszástudásukat. A középkori lovagok hét ügyességi próbája közül az úszás volt az egyik, sőt, teljes páncélban is illett kikecmeregni a vízből. Az első szisztematikus oktatókönyv az úszás művészetérő l egy német professzor, Nikolaus Wynmann munkája 1578-ból. Nem a testmozgást tartotta szem elő tt, hanem a fulladástól való megmenekülést, de ezzel együtt tudományosan állt a kérdéshez. A késő középkor és az újkor prüdériája nem tett jót az úszásnak, versenyszerűen pedig csak a XIX. században kezdtek foglalkozni vele - a mellúszás lett az elfogadott tempó.

John Trudgen kavarta fel az állóvizet, amikor 1873-ban bemutatta az amerikai indiánok békalábtempós, gyors kutyaúszáshoz hasonló technikáját, amit róla neveztek el, és azonnal bekerült a versenyrepertoárba. Trudgen viszont elegánsabbnak tartotta a váltott lábas ollózást, ami már a modern gyorsúszásra hajaz. Az első modern olimpián már versenyszám az úszás, viszont a gyorsúszást csak 1902-ben mutatta be Richard Cavill, a hátúszás pedig 1912-ben lett elfogadott úszásnem. Legkésőbb a pillangó lett versenyszám - a harmincas években egy amerikai edző , David Armbrustetalálta ki a mellúszás egy válfajaként, még békatempóval. Hamarosan társította hozzá a delfincsapás-lábtempót, de csak az ötvenes években legalizálták külön úszásnemként. Ő volt az első, aki víz alatti felvételekkel tudományosan tökéletesítette úszói technikáját. Azóta már a nanotechnológiától a dietetikáig mindent bevetnek, hogy a versenyúszókból emberi delfinek legyenek.

KÖZÖS VIZES ŐS

Egy erő s tudományos szkepszissel fogadott, de meggyőzően hangzó elmélet szerint az emberré válás egy szakaszában őseink sok időt töltöttek a vízben, ami részben magyarázatot ad arra, miért vagyunk mások, mint legközelebbi rokonaink, az emberszabású főemlősök. Elaine Morgan negyven éve bizonygatja, hogy az ujjaink között lévő hártyamaradvány, a szőrtelen test és a szőrök áramvonalas iránya, a kétlábas járás, a lélegzet szabályozása, a csecsemők búvárreflexe vagy a bő r alatti zsírréteg mind arra utalnak, hogy őseink több millió éve jórészt vízi életformát folytattak. Akár igaz, akár nem, az ember minden civilizációban szívesen barátkozik a vízzel.

Levegőt!

Az úszás lelke a helyes levegővétel. A híres jógi, Selvarajan Yesudian (1916–1998) beteges kisfiú volt, ezért az orvos úszást javasolt neki – a szabályos, ritmikus légzés hozta helyre az egészségét, és döbbentette rá a késő bbi jógamestert a mély és tudatos légzés fontosságára. Pontos levegővétel nélkül a szervezet nem kap elegendő oxigént, az izmok fáradnak, márpedig ha vízben az agy oxigénhiányt jelez, annak pánikszerű kapálózás a vége.

Nem csak versenyúszóknak ajánlják az úszóedzők a következő levegővételi technikát: Pillangó – mély víz, csak jó úszóknak! Minden második ütemnél belégzés a hatékony áramlás megtartásához. Jó fizikumot igényel, erősen átmozgat. Gyorsúszás –minden harmadik ütemnél belégzés. Lehet ütemenként vagy minden másodikra is levegőt venni, de az egyik lassú és fárasztó, a másik pedig féloldalas. A laterális légvétellel két egyenes tempó után váltakozva fordul jobban a törzs jobbra és balra a légvételhez.

Mellúszás – minden ütemnél belégzés. Kiváló lassú, rekreációs úszáshoz, nem megterhelő az izmokra és ízületekre, szimmetrikus és gyakori légzést tesz lehetővé. Mivel előre és magasan emelkedik ki a fej, természetes vizekben is jó választás. Figyelem! Soha ne tartsuk végig kint a fejünket a vízből, mert roszszat tesz a nyakcsigolyáknak, és beáll tőle a csuklyásizom.

Hátúszás – tetszőleges levegővétel. Nyugodt, pihentető úszásra a legjobb, hosszabb távú tempózásnál segít feltöltődni oxigénnel. Ha mellúszás közben mégis kint tartjuk a fejünket, időnként forduljunk meg és tempózzunk háttal.

DARÓCZY-VIRTUSÚSZÁS

Paks–Kalocsa, 15 km 2010. július 17-én

Nemes Királydaróczi Daróczy István és Zsigmond országos evezős bajnokok 1886 nyarán barátaikkal virtusból leúsztak hét kilométert a Dunán Paksról egy újonnan épített csárdához, a beszédes nevű Uszódra, „dacára a nagy hullámoknak, melyek gyakran a fejök felett csaptak el – ötnegyed óra alatt”, amint azt a korabeli sajtó megszellőztette.

Tiszteletükre rendezikdupla távvala hagyományos Daróczy-virtusúszást Paks és Kalocsa között.

Infó: virtus-uszas.extra.hu

CSATORNÁBAN

Ami nekünk a Balaton, az angoloknak az a Csatorna (La Manche). 1875-ben szelte át először úszva ember, bizonyos Matthew Webb kapitány. Eddig a legfiatalabb csatornaátúszó tizenkét eves volt, a legidősebb hatvanhat. Érdekes, hogy a másik irányból nem rajongnak az átúszásért, a franciák kényelmesebbek.

30 ÉVE BALATON

Jövőre rendezik meg harmincadik alkalommal a Balaton-átúszást. A szervező k egy könyvvel teszik emlékezetessé az évfordulót, amihez már most gyűjtik a résztvevő k személyes viszszaemlékezését, beszámolóit, érdekes fotókat, sztorikat, amikből a kötet szerkesztői válogatnak majd.

Tehát szabad a pálya, elő a régi képekkel, papírra a sztorikkal, jöhet minden, ami a Balaton-átúszással kapcsolatos.

Az 1-2 oldalas írásokat és a fotókat (lehető leg nagy felbontásban, JPG-formátumban szkennelve) 2010. szeptember 30-ig várják interneten a szanto@balaton-atuszas.hu címre. A könyv a 2011-es Balaton-átúszás idején jelenik majd meg.

Az idei tóátúszás időpontja július 24.