Közösségi oldalunk
Vajon T is tudja, hogy mi is tudjuk? Majd kiderül, rajta leszek. Betti 14 új képet töltött fel – esküvői fotókat. Régi osztálytársam, tizenöt éve nem láttam, vagyis látom, csak nem találkoztunk. Nézzük: Spanyolországban él, friss házas. 14 albumban 554 fotó. Nyitott könyv az élete! Gyakorlatilag mindent itt dokumentál – lagzi, gyűrű , lakás, kocsi (rendszámmal!), munkahely, nyaralás, síelés, szülők, testvérek, barátok és tangabugyik. És egy sírós komment valamelyik barátnőjétő l: „Most komolyan??? Itt kell megtudnom? Brühühüü, vége az életemnek.” Utóvégre a közösségi oldalakat (továbbiakban KO) arra találták ki, hogy rég nem látott ismerősöket lehessen felkutatni. A folyamatnak azonban nem várt mellékhatásai lettek, amelyekkel már pszichológusok és szociológusok is foglalkoznak – a Facebookszindróma egyre gyakoribb a közösségi portálokat használók körében. Szimptómái közé tartozik a kapcsolatok minőségének változása, a fokozódó önértékelési problémák, sőt, a nagyon is valóságos virtuális féltékenység is.
BEÁLLÍTÁSOK
Féltékenységre már a profil beállításánál alapot ad a felhasználók többsége azzal, hogy az „egyedülálló” kategóriába sorolja magát, vagy egyáltalán nem tünteti fel családi állapotát. Ők többnyire ismerkedésre használják az oldalt, és szép számmal tartanak vasat a tűzben. Éppen ez gátolja őket abban, hogy valamelyik ismeretségbő l tartalmas kapcsolat legyen: rosszulesik, hogy ugyan hónapok óta alakul a kapcsolat, az oldalon még mindig az „egyedülálló” megjelölés szerepel, a közös képek pedig sehol.
A KO attól mű ködik, hogy a felhasználók olyan információkat osztanak meg, amelyek máshonnan nem hozzáférhetők. Ez generálja, hogy a látogatók egyre inkább függővé válnak, és nem bírnak lekattanni arról, hogy mások (akár a párjuk) magánéletét itt tartsák szemmel. Márpedig a KO virtuális terében mindenki ott van és ellenőriz: a partner, a gyerek, a fejvadász, a HR-es, a kollégák, a fő nökök, az osztálytársak és a barátok.
RÁKERESÉS
A féltékenység pillanatokon belül kialakul. A CyberPsychology and Behavior szaklapban publikált, 308 egyetemista megkérdezésével készült kutatás szerint a gyakoribb KO-használat szignifi kánsan nagyobb féltékenységet generál a magánéletben. A megkérdezettek 90%-a napi rendszerességgel használja a portált, átlagosan napi 38 percet tölt online. 50% stabil kapcsolatban él, és 75% mondta, hogy volt partnere is szerepel az ismerő sei között. Dupla csapda. Az exre ugyanis mindkét fél kíváncsi. Kit ne érdekelne, vajon milyen most, hogy él korábbi szerelme? Internet nélkül neki sem fognánk, hogy felkutassunk egy kamaszkori vagy egyetemi szerelmet: ehhez utazni kellenne, kideríteni a régi kedves címét vagy telefonszámát. A virtuális világban ez néhány kattintás: beírjuk a keresőbe a nevet, és jó eséllyel valamelyik KO kidobja a keresett profilt; az emberek többsége legalább egy helyen regisztrálta már magát.
Mit teszünk ezután?
Nyugtázhatjuk, hogy megvan a régi ismerős, megelégszünk a képekkel és diszkréten hallgatunk. Vagy engedünk a kísértésnek. Sokszor elég egyetlen bejelölés vagy chat, és a dolgok könnyen csúnya véget érhetnek. A félreérthető megjegyzések tönkretehetnek egy amúgy jó kapcsolatot. Ha az óvatlan felhasználó előzőleg nem töltött harminc percet a különleges beállításokkal, percrő l percre látható, hogy kikkel és milyen hangnemben beszélget. Ugyanígy láthatók a képek (különösen érdekes, hogy kikkel van fenn közös kép), a klubtagságok, az alkalmazások és attitűdök, hogy kivel kötöttünk ismeretséget, mikor léptünk be utoljára vagy váltottunk profilt.
A KO használatával tehát egyrészt megnő az esély, hogy felmelegedjenek régi kapcsolatok, ami féltékenységet indukál a jelenlegi partnerben. Ennél is komolyabb konfliktus, hogy a hozzászólásoknál nincs kontextuális összefüggés: a rövid tőmondatok gondolati környezete csak a hozzászóló fejében él, ennek hiányában a hozzászólásokat más felhasználó könnyen félreértelmezheti.
ÖNGERJESZTŐ FOLYAMAT
Az idézett tanulmány legtöbb résztvevő je azt állította, hogy fél attól, hogy partnereik sokszor olvassák el a személyes adataikat, ezáltal pedig növelik a féltékenységet. Ugyanilyen nehéz megállni, hogy ne ellenőrizzék partnereik adatlapját. Négy fő elem járul hozzá a féltékenység kialakulásához. Az első maga az információkhoz való hozzáférés: a lehető ség, hogy partnerüket nyomon követhetik az oldalon, a megkérdezettek közel egyötödénél vezet párjuk fokozott megfigyeléséhez és féltékenységhez. A második: a megkérdezettek 16,2%-a határozottan az oldal rendszeres használatához kötötte féltékenységének kialakulását. Harmadik fontos tényező, hogy minden tizedik megkérdezett kényszeresen újra és újra átnézi partnere profi lját. Néhányan viszont éppen a háttérinformációk hiányában lettek ok nélkül féltékenyek partnerükre. A fiatalok elmondták, hogy elég sok személyes információt is megosztanak magukról, még akkor is, ha ez féltékenységre adhat okot.
„Ez tulajdonképpen egy ördögi kör. Azáltal, hogy az egyik partner személyes információkat tesz fel magáról, a másik is ezt fogja tenni. Ez pedig szépen lassan növeli a féltékenység kialakulásának a kockázatát” – mondta a kutatás egyik vezetője. Dr. Haraszti László, a témával foglalkozó pszichiáter szerint „a féltékenység gyakran nem is kimondottan a partnerre, hanem csupán a kapcsolat intimitásának féltésére szorítkozik” – vagyis a lelki egyensúly megőrzéséhez szükség van magánszférára.
KAPCSOLATI MINŐSÉG VAGY MINŐSÉGI KAPCSOLAT?
Hasznos lehet a KO a távoli barátokkal, ismerősökkel való kapcsolattartásban, az egyébként is működő barátságokat viszont felületessé teheti. Laza kötődésekre mindenkinek szüksége van, de ha ebből van túl sok, akkor nehezebb tartós és tartalmas viszonyokat kialakítani. Ráadásul a kiteregetett információk torzítják a kapcsolatteremtés szűrő it – a lehetséges partner rögtön a kedvenc virágot, színt, zenét, filmet hozza terítéken. Rokon lelkek lennénk? Az igazság úgyis kiderül, csak később, mint kellene.