A vizsgálatban 12 ország vett részt, a 16–65 éves korosztály próza- és dokumentumolvasási, illetve számolási és problémamegoldó készségét vizsgálták.

Köpeczi Bócz Tamás, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Humánerőforrás Programok Irányító Hatóságának főosztályvezetője, a 2004–2008 között folyó magyarországi adatfelvétel vezetője elmondta: a prózaolvasási készséget úgy mérték, hogy a vizsgálatban részt vevőknek egyszerű szövegek elolvasása után kellett különféle kérdésekre válaszolniuk: a feleletekből leszűrhető, mennyire értették meg az adott szöveget, a dokumentumolvasásnál pedig táblázatokat, formanyomtatványokat, banki űrlapokat, áruházi címkéket kellett értelmezniük. – A tíz évvel ezelőtti felméréskor mindkét területen sereghajtó volt Magyarország, mára fölzárkóztunk a középmezőnyhöz, sőt prózaolvasásban már világátlag feletti teljesítményt értek el a magyarok – mondta Köpeczi Bócz Tamás. Az e téren hazánkon kívül egyedül fejlődést mutató Svájchoz képest is háromszor nagyobb a magyarok teljesítményjavulása. Az ugrásszerű fejlődés hátterében állhat az is, hogy az elmúlt tíz évben jelentősen nőtt a felnőtt lakosság iskolai végzettsége is, ugyanakkor az iskolai végzettség foka nem feltétlenül függ össze az olvasási képességgel. Azaz egy magasabb iskolai végzettség nem jelent automatikusan jobb olvasási készséget.

Ma már a munkaerőpiac is jóval erőteljesebben követeli meg ezen kompetenciák meglétét. – A munkafolyamatok egyre összetettebbek, bonyolultabbak, és egyre több helyen használnak számítógépet is: ezek önmagában is fejlesztik az olvasási készséget. Így, aki tartósan távol marad a munka világától, az alapkészségeiben is egyre jobban leszakad dolgozó társaitól, és a munkavállalási esélye egyre csökken. Éppen ezért a segély helyett nemcsak munkát, hanem a tanulás lehetőségét is biztosítani kellene a leszakadt térségekben élők és a hátrányos társadalmi csoportokhoz tartozók számára – fejtegette Köpeczi Bócz Tamás.

– A vizsgálat eredményei arra is felhívták a figyelmet, hogy a 45 év feletti korosztálynak komoly problémái vannak a dokumentumok megértése terén, így erre nagyon oda kellene figyelni, hiszen ez komoly hátrányt okozhat számukra –hangsúlyozta a főosztályvezető. Szerinte a munkaerőpiacon ez a korosztály nem feltétlenül csak a kora miatt tud nehezen érvényesülni, hanem amiatt is, hogy nem tud megfelelően egy dokumentumot értelmezni. De nemcsak a munkaerőpiacon, hanem például egy banki hitel fölvételénél vagy az egészségügyi ellátásban is nehezebben boldogulnak, és így hátrányba kerülhetnek az idősebbek – tette hozzá.

A kutatás során a számolási és a problémamegoldási készségeket is vizsgálták: utóbbinál gazdasági, társadalmi szituációkat, problémákat kellett megoldani. Kiderült: problémamegoldásban az utolsó két leggyengébben teljesítő ország közé tartozunk. Ennek fő oka, hogy a magasabb iskolai végzettségűek problémamegoldó képessége rosszabb a nemzetközi versenytársakéhoz képest. Hasonlóan rossz eredményt a magas iskolai végzettségűek problémamegoldó teljesítményében rajtunk kívül még az USA-ban mértek.