Még van támogatás állásokra
Még mindig nagy szükségük van a vállalkozásoknak a különböző pályázati pénzekre, hogy képesek legyenek megtartani a munkaerőt. Ennek megfelelően komoly volt az érdeklődés a Munkaerő-piaci Alap február elsejétől indult és áprilisban lezárult három programjára is. A munkahelyteremtő beruházások támogatására 2,3 milliárd forintot, az információtechnológiai tevékenységek munkahelyteremtő beruházásaira 200 millió forintot hirdetett meg a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM). Összesen 160 cég – túlnyomó többségükben kisés középvállalkozások – nyert támogatást, a pénzből várhatóan több mint kétezer új munkahely jön létre idén és jövőre. A cégek több mint 80 százaléka hátrányos helyzetű térségekben valósítja meg beruházását. A kedvezményezett vállalkozások május–június folyamán kötik meg a támogatási szerződéseket, a beruházásukat pedig 2010. november 30-ig kell befejezniük, majd az új munkahelyekre legkésőbb 2011. február 28-ig fel kell venniük a vállalt többletlétszámot – tudtuk meg a szaktárcánál. A februárban harmadikként meghirdetett, távmunkahelyek létesítéséről szóló pályázatra 408 millió forint központi forrás jutott. Ebből 370 millió forintot nyert el 107 munkáltató, amivel 543 új munkahelyet hoznak létre.
A Munkaerő-piaci Alap 500 millió forint keretösszegű központi munkahelymegőrző programja azonban még nyitva van. Az SZMM hetedik éve indítja újra és újra a lehetőséget, amely tavaly mintegy 3500-4000 munkahely megőrzését segítette, és idén is hasonló eredményre számít a szaktárca. A program célja a legalább 50 fős csoportos létszámleépítésre kényszerülő, átmeneti működési problémákkal küzdő vállalkozások elbocsátásainak megelőzése, a gazdasági-foglalkoztatási szerkezetváltás elősegítése. Részt vehetnek a programban azok a megfelelő piacokkal rendelkező vállalkozások is, amelyek a leépítéssel veszélyeztetett munkavállalók foglalkoztatását átvállalják. A maximum négy hónapra igényelhető, munkavállalónként legfeljebb 396,9 ezer forint támogatás ellenében a vállalkozásoknak az elbocsátandó létszámon kívül a korábban meglévő teljes munkavállalói létszámukat is meg kell őrizniük a támogatás ideje alatt, továbbá az azt követő 4-8 hónapig. A regionális munkaügyi központok kirendeltségei a támogatási kérelmeket szeptember végéig folyamatosan fogadják. Nem ürült még ki az uniós pénzből is támogatott 4+1 program sem. Közösségi forrásból 22 milliárd forintot érhetnek el a cégek, ebből 10 milliárd forintot a nagyvállalatok, a többit pedig a kisebbek. Eddig 2,7 milliárdot fizettek ki a nyerteseknek, az odaítélt támogatás azonban már eléri a 16 milliárd forintot. A pénzt a munkaidő-csökkentéssel kombinált képzésre adják. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tájékoztatása szerint a közvetlenül megőrzött munkahelyek száma 23 466 fő, közülük 15 444-en a kis- és középvállalkozói szektorban dolgoznak. A közvetve megőrzött állások száma több mint 46 ezer, amiből 18 ezer a kisebb cégekhez kapcsolódik.
Ugyan nem a kisvállalkozásokat érinti, de egyedi kormánydöntések keretében is kaphatnak a cégek olyan támogatást, amelyből munkahelyeket teremthetnek. Idén központi forrásból 520 millió forint jut erre a célra. Az SZMM tájékoztatása szerint jelenleg két nagyberuházóval folytatnak tárgyalásokat. A számukra jóváhagyott 260-260 millió forint munkahelyteremtő beruházási támogatásra megkötendő keretmegállapodás elkészítése már folyamatban van. A beruházások megvalósulása esetén az elkövetkezendő 2-3 évben csaknem 2000 új állás jönne létre az érintett, hátrányos helyzetű régiókban.
Tavaly is komoly források nyíltak meg a vállalkozások előtt, a többi mellett például a Szociális és Munkaügyi Minisztérium a Munkaerő-piaci Alap központi forrásából a munkahelyteremtés ösztönzésére pályázati úton 1,7 milliárd forint vissza nem térítendő beruházási támogatást nyertek el elsősorban a hátrányos helyzetű térségekben működő kis- és középvállalkozások. A támogatott beruházások összesen 1595 új munkahelyet eredményeznek, amelyek mintegy 70 százaléka már 2009-ben létrejött. A magas hozzáadott értékű tevékenységek munkahelyteremtő beruházásainak támogatásával 250 munkahely jött létre 195 millió forintos keretből, eddig 46,3 millió forintot fizettek ki. A pályázat célja olyan új munkahelyek létrehozásának ösztönzése volt, ahol a magas hozzáadott értékű üzleti tevékenység létrehozását, bővítését célzó beruházás megvalósításával jelentős számú, főképp kvalifikált és pályájának elején lévő munkaerő – többek között diplomás fi atal – tartós foglalkoztatására nyílik lehetőség, viszonylag minimális tárgyieszköz-fejlesztéssel. A távmunkapályázaton 2009-ben 453,5 millió forint támogatás felhasználásával 701 új távmunkahely jött létre. A program elsősorban az ország távoli, gazdaságilag elmaradottabb régióiban élők számára, valamint a munkaerőpiac azon szereplőinek is munkalehetőséget teremtett, akik valamely hátrányos helyzetű csoporthoz tartoztak, például tartósan munkanélküliek, fogyatékkal élők vagy megváltozott munkaképességűek. Ezen túl uniós források is segítették a cégeket, illetve a Út a munkához programmal százezer, korábban tartósan munka nélküli embert vontak be a közfoglalkoztatásba.
Nem könnyű vidékinek lenni
Nincs ember, aki kivetnivalót találna abban, hogy a hátrányos helyzetű települések mikrovállalkozásait kiemelten kell kezelni, tekintettel környezetük fokozott fejlesztési igényeire. Jogos az igény, hogy a támogatás a leginkább rászorulóknak jusson. Ezért történt az, hogy a vidékies települések támogatását az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) forrásait kezelő Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) támogatásai közé tervezték be a döntéshozók. A hivatalos definíció szerint vidékies az a település, amelynek lakossága nem haladja meg az 5000 főt, vagy amelyet 100 fő/ km2 alatti népsűrűség jellemez.
Ennek az a következménye, hogy ma mindössze 143 kistelepülés támogatható a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) forrásaiból, a többiek az EMVA hatálya alá tartoznak. – Ez persze nem lenne baj, ha az EMVA a GOP reális alternatíváját kínálná.
Sajnos azonban nem ez a helyzet. Az EMVA a vonatkozó rendelet szerint évi két alkalommal egyegy hónapra nyílik meg, ami egy friss módosítás szerint 2010-ben legkorábban októberre várható – mondta Essősy Zsombor, a MAPI Zrt. vezérigazgatója. Ráadásul az ÚMVP más támogatási struktúrában és jogszabályok alapján működik, a pályázati kiírásai összetettebbek. Az EMVA szervezete lassú, nem kellően felkészült a feladatra, az elbírálás rendje szabályozatlannak tűnik, a döntések pedig kiszámíthatatlanul születnek, hosszúhosszú hónapok alatt – tette hozzá. A kiemelten kezelt mikrovállalkozások végeredményben a pályázatok terén is hátrányt szenvednek – húzta alá Essősy Zsombor, hiszen jóval ritkábban pályázhatnak támogatásért és a pénzhez is lassabban jutnak hozzá.
