Omlik, romlik, bomlik

Míg tizenöt-húsz éve egymást érték a színházfelújítások, mostanában szinte esély sincs erre. Persze, a lepusztultságnak vannak fokozatai. Ott az életveszélyes kaposvári homlokzat, a veszélyes állapotú pécsi épület, az életveszélyességet súroló Pesti Magyar Színház.

A színházaknak szóló „címzett támogatás” (az állami költségvetésből kimondottan erre elkülönített fedezet) leginkább a kilencvenes években volt közismert terminus technicus. Ekkor ugyanis egymás után újították fel a körúti és a Pesti Broadway környéki teátrumokat. Az elmúlt években azonban a fővárosi építkezések elmaradtak, a címzett támogatás intézményét pár évre jegelték.

A színházak nagy részében csak toldoznak-foltoznak. Mindig az aktuálisan égető problémákat igyekeznek orvosolni ilyen-olyan forrásból (fenntartói, pályázat, maradvány) – mondják a Bábszínházban és a József Attilában is. Van, ahol a hatvanas évek óta sincs esély a teljes megújulásra, máshol a nyolcvanas-kilencvenes évekbeli rekonstrukciót kéne megismételni. Kívül-belül omladozik ugyanis jó pár színház, de ez komoly balesetet szerencsére még sehol sem okozott. Roskadoznak a külső és belső erkélyek, áznak a színháztermek, a raktárak, hullik a vakolat és vele együtt a tégla is. Egyedül az Erkel Színházat kellett bezárni, noha a színpadon még folynak a próbák. Az Operaház vezetése szerint a színpad még elviselhető állapotban van, a nézőtér az életveszélyes

Bár az egész épületre ráférne egy kiadós rekonstrukció, csak az erkélyt kellett lezárni a Pécsi Nemzetiben, és javítani vitték a repedt Zsolnay-kerámiákat is. Szakértők szerint egy évig még tartják az ideiglenes gerendák az erkélyt, aztán haladék nélkül fel kell újítani. Az omlásveszélytábla Kaposváron figyelmezteti a nézőket, jó, ha vigyáznak épségükre. Európa Kulturális Fővárosának színházában, Pécsen a legsürgősebb dolgok összeírását várja az önkormányzat, Kaposváron pedig a tervek elfogadását. Az utóbbi helyen a nemrég elhunyt igazgató, Schwajda György akarta átvinni tűzön-vízen át a felújítást.

Kívülről befelé haladva a következő problémaforrás a színpad, fent is, lent is. A technika a korszerűtől a legtöbb helyen mérföldekre van, külföldre járnak lámpaparkokat csodálni a színházvezetők. A hangosítás sem veszi fel a lépést a XXI. századdal. És akkor a forgószínpadról például nem is beszéltünk. Az Operaházban ez a berendezés egyenesen szitokszónak számít, hiszen annyira megbízhatatlan, hogy a tervezők nem is számolnak vele, ráadásul kézzel kell elindítani. Ami a lehetőségek kiesését és a költségek növekedését jelenti. Nem véletlen, hogy az Ybl-féle palota rekonstrukciójának szükségességét is évről évre ismételgetik a vezetők.

Mondjuk, mi ez ahhoz képest, hogy van olyan színház (a Pesti), ahol kilencedik éve hosszabbítják meg az építési engedélyt úgy, hogy tudják, az elkövetkezendő időszakban sem lesz esély a megújulásra. Mondjuk a színpad és a nézőtér cseréjére, amely ésszerű lenne, hiszen a díszletet – a teherautó parkolási lehetősége miatt – csak a nézőtéren keresztül lehet becipelni.

Míg a Pesti Magyar Színházban a színpadi életveszélyes állapotot próbálják kicselezni, Pécsen estéről estére abban reménykedik a műszak, hogy elindul a díszlethúzó berendezés, és nem marad újra az „égben” a színész.

Vannak persze örökké visszatérő problémák, amelyekre szinte mindenhol panaszkodnak: „a világot jelentő deszkák”. Kopik, törik, elfogy a padlózat. Színész vagy díszlet még sosem tűnt el, akkora katasztrófa nincs. De a díszletezők és a javítóműhelyek életét nehezíti meg, ha a lyukban reked egy görgős elem kereke. A felszínt lehet javítgatni, de komplett cserére egyedül a Vígszínházban akadt támogatói pénz.

Ha lemászunk a színpadról a nézőtérre, ott sem mindig vidám az élet. Lásd Erkel, lásd Pesti Magyar Színház. Ez utóbbiban egyelőre csak a harisnyákat szaggatja néha a szék, de amott azért is aggódnak, nehogy egyszer leszakadjon egy ülés. Nyilván, a székcserére nagyobb eséllyel lehet pénzt szerezni, mint az épület külső rekonstrukciójára vagy a színpadtechnikai berendezések fejlesztésére.

Márta István igazgató viszont abban a fura helyzetben van, hogy az Új Színháznak már két éve van elkülönített pénze a nézőtér felújítására, csak a több hónapig tartó közbeszerzési eljárást nem tudja időben kiírni a fenntartó főváros. Márta viszont nem engedi a fúrás-faragást az évad közepén.

Ami még a megengedhető beruházások közé tartozik, a klímacsere vagy -beépítés: erre a nyáron két helyen is remélhetőleg lesz esély, a Pestiben és a Radnótiban.

Ahol panaszszót se szabadna hallanunk, az a fehérvári és a tatabányai színház. Hiszen az előbbit körülbelül négy éve újították fel szőröstül-bőröstül, az utóbbit az ősszel nyitották meg. A tatabányai Jászai Mari Színházról tényleg nem írhatunk le egy rossz szót sem, ugyanis a direktor visszavonta a nyilatkozatát az új épület szakmai minőségéről. És közölte, ugyan van véleménye, de ennek nyilvánosságra hozatalát nem tartja időszerűnek. A három évig tartó, körülbelül 3,8 milliárd forintos felújítás az önkormányzat beruházásában valósult meg. A színház képviselői csak a tervezési szakaszban és akkor is csak konzultatív jelleggel vehettek részt a koncepció kialakításában. A kivitelezés tőlük függetlenül valósult meg, így – javasolták – kérdezzük az eredményességéről inkább az önkormányzat képviselőit.

Székesfehérváron még tart a rendőrségi nyomozás a négy évvel ezelőtti rekonstrukció miatt. Állítólag a kivitelező több dolgot nem épített be a teátrumba, vagy az előírtnál gyengébb minőségű anyagot használt fel. Az említett cég a város szerint nem véletlenül menekült felszámolási eljárásba a múlt nyáron.

Az Erkel projekt kapcsán az Oktatási és Kulturális Minisztériumból annyit tudtunk meg, december helyett januárban született meg a VIII. kerületi önkormányzat rendezési tervének módosítása, amely tartalmazza a Köztársaság téren kialakítható nagyobb telek lehetőségét és a beépítés előírásait. Ezzel párhuzamosan alakítják az Opera logisztikai bázisát (raktár, gyártóüzemek, műhelyek, próbaszínpad). A szakmai központ eddigi helyszíne a zuglói MÁV-telek volt, de mivel az önkormányzattal nem tudtak megegyezni, újat kellett keresni. Ez pedig a Nemzeti Vagyonkezelő tulajdonában lévő Maglódi úti telep lett. A területhasznosítási pályázat, illetve a közbeszerzési eljárás megkezdéséhez a Bajnai-kormány – az önmaga által meghirdetett moratórium miatt – az első negyedévben nem kezdett hozzá. Ez már az új kormány feladata lesz.

Pécsen estéről estére abban reménykedik a műszak, hogy elindul a díszlethúzó berendezés
Pécsen estéről estére abban reménykedik a műszak, hogy elindul a díszlethúzó berendezés
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.