Őszintén bukni és nyerni
Orbán Viktor Fideszének brutális választási győzelme e logika szerint nem az őszinteségnek köszönhető. Ami viszont bajos, mert a Fidesz elnöke az egyedüli az országban, aki (2006 óta tudjuk) még soha életében nem hazudott az embereknek. A mondat beégett a szerverekbe, a magyarok kétharmada pontosan tudja, mikor mondta, s miért pont Őszöd után mondta.
Ha igaz volna, amit Herényi állít, akkor a korábban sok esetben túl őszinte Orbán Viktor nagyon szerény eredményt ért volna el a választásokon. Ha a politika szereplőinek ártana az őszinteség (miként annyira ártalmas tudott lenni az MDF számára), akkor Orbán Viktornak más dolga sem lenne, minthogy egyfolytában szembesüljön tegnapi őszinte mondatainak ártalmaival. Ha ártana az őszinte beszéd, meg kellene magyaráznia, hogy miért támogatta polgári körös korszakában annyira őszintén a Jobboldali Ifjúsági Közösség (a Jobbik leánykori neve) létrejöttét. „Lehet, az idő majd őket fogja igazolni” – mondta a párttá alakuló Jobbikról 2003-ban. S hozzátette: „Bátorító szeretettel nézem, amit csinálnak.”
Bátorító és őszinte szavakkal állt ki a „közösség” mellett akkor is, amikor a „ballib” annyi év hiábavaló kudarca után is arra próbálta rávenni: határolódjon el a nyilas eszméket fölmelegítő Jobbik egynémely tárgyi szimbólumától, köztük a sokakat ingerlő árpádsávos zászlótól. Erre ez volt az őszinte válasz: hogy lenne az nyilas zászló, amikor nem az?! Eléggé fura, de Orbán három éve még nem mondta, hogy nem ért ruházati és esztétikai kérdésekhez. 2007-ben Orbán Viktor még értett ennél összetettebb textilipari kérdésekhez is: „Az árpádsávos zászló nem nyilas zászló. A nyilas zászló úgy festett, hogy az ápád-sávos zászlóba nyilaskeresztet tettek. Ilyen zászlókat én ma nem látok a köztereken, ami nagyon helyes, mert szerintem az bűncselekmény volna, lévén hogy önkényuralmi jelképet szimbolizálna. Az ötvenes években a kommunista diktatúra is beletette a magyar zászlóba a maga önkényuralmi jelképét, amelyet aztán ´56-ban kivágott belőle a magyar nép – de még ma is nemzeti lobogónkként használjuk. Ugyanígy az árpádsávos zászló is egy önkényuralmi jelképtől megszabadított történelmi zászló.”
Azért az idézet, hogy illusztráljuk, nincs igaza Herényi Károlynak, nem mindenki bukik bele az őszinteségbe. Az is kezd igaz lenni, hogy fölösleges a politikai élet szereplőit szembesíteni saját korábbi kijelentéseikkel. Ez akkor sem célravezető, ha azok homlokegyenest ellentmondanak egymásnak. Az elmúlt években külön sportággá vált például az ellentmondásos orbáni idézetek közreadása – az április 11-i eredmények fényében ez teljesen érdektelennek bizonyult. A választópolgárt a jelek szerint egyáltalán nem érdekli, ki mennyire volt vele szemben őszinte.
A magyarok kétharmada nem ez alapján dönt. Csak Herényi Károly ezt még nem tudja.