Ellentéteik a „szaranyák”: ők nem tudnak megfelelni a sokasodó elvárásoknak, állandó időhiánnyal és lelkiismeret-furdalással küzdenek. A bejegyzésekből kiderül, hogy a többség egyértelműen az utóbbinak érzi magát.

„Ha beadod a gyereket a bölcsődébe, akkor rossz anya vagy, hiszen az első három év meghatározó a fejlődése szempontjából, ilyenkor van a legnagyobb szüksége az anyjára. Ha otthon maradsz vele, akkor is rossz anya vagy, mert nélkülöznie kell a kortársai társaságát, később gondjai lesznek a beilleszkedéssel, az alkalmazkodással” – írja egy anya. Hozzáteszi: nem mintha ez Magyarországon a többség számára választás kérdése lenne.

Miközben az egyetemekre és a főiskolákra már évek óta több nő jár, mint férfi, ugyanolyan arányban szereznek jogosítványt és tesznek nyelvvizsgákat, a nők foglalkoztatottsága jóval az uniós átlag alatti, mindössze ötvenszázalékos.

Vagyis csak minden második munkaképes korú nőknek van állása. Mindaz a pénz, idő és energia, amit a képzésükbe öltek, elvész. Ahhoz pedig, hogy kiderüljön, ennek mi az oka, elég egy pillantást vetni a bérekre. A mintegy tízezer ember megkérdezésével készült Bérbarométer adatai szerint az azonos munkakörben, azonos végzettséggel dolgozó gyermektelen nők körülbelül nyolc százalékkal keresnek kevesebbet férfi kollégáiknál. Az első gyerek születése után a bérkülönbség 14 százalékra nő, a második gyerek után 25 százalék, a harmadik után pedig már 26 százalék.

A munkáltatók egy része úgy ítéli meg, hogy nem éri meg anyákat foglalkoztatni – mondja Svéda Dóra, az anyák munkába állását segítő Jól-lét Alapítvány ügyvezető-helyettese. Ők éppen ezért azt tanácsolják az állást keresőknek, hogy „bánjanak takarékosan az információkkal”: ne írják bele az önéletrajzukba, hogy van gyerekük, ezzel legalább a személyes interjú lehetőségét megadva maguknak. Hozzáteszi: az anyákkal kapcsolatos munkaerő-piaci sztereotípiák egyszerűen nem igazak. Azokon a munkahelyeken, ahol a feladat elvégzésén van a hangsúly, és nem azon, hogy 8-tól 5-ig mindenki a gép előtt üljön, nem okoz gondot a kisgyerekes nők alkalmazása. Ráadásul Svéda Dóra szerint az, aki tudja, hogy négykor el kell mennie a bölcsődébe a gyerekért, sokkal koncentráltabban dolgozik, mint aki estig ráér.

Azok az anyák a szerencsésebbek közé tartoznak, akinek van hova szaladniuk négy órakor. Magyarországon ugyanis több mint tízezer bölcsődei férőhely hiányzik, ezt, hiába az uniós források, nem lehet egyik napról a másikra pótolni. Vannak persze alternatív megoldások, családi napközik, magánbölcsődék, bébiszitterek – havi sok tízezer forintért.A férőhelyek számának növelésén túl javíthatna a nők helyzetén, ha a házimunka, a „második műszak” terhei igazságosabban oszlanának meg.

A magyar nők végzik ugyanis a legtöbb házimunkát az unióban. Ráadásul ezt magától értetődőnek tartják, a magyar családokban van a legkevesebb konfliktus a házimunka elosztása miatt – derült ki a Népességtudományi Kutatóintézet kutatásából. Ezek után nem csoda, hogy a harmincas nők között soha nem voltak annyian gyermektelenek, mint most. Demográfusok leginkább az 1973 és 1979 között született nők miatt aggódnak, ők utolsó termékeny éveiket élik, és még harmaduk gyermektelen. Pedig családban élni nemcsak jó, de egészséges is. Különösen a férfiak egészségét védené: azokban az országokban, ahol nem válnak élesen ketté a férfi és a női feladatok, ahol a férfiak is sok időt töltenek a gyerekeikkel, sokkal jobbak az életkilátásaik. Nálunk nem így van: kutatók szerint a konzervatív értékrend is oka a magyar férfiak korai halálának.