Igaz, a hatálybaléptetését az Alkotmánybíróságon megtámadták, ám ha a taláros testület addig nem teszi közzé állásfoglalását – erre a jövő héten még van lehetősége –, akkor könnyen káosz alakulhat ki.

Előfordulhat például, hogy egy mozgássérült május 3-án keresetet nyújt be sérelemdíj megállapításáért, mert megsértették a személyiségi jogait, nem tudott megközelíteni egy közintézményt. A sérelemdíj csak az új Ptk.-ban létezik, ám mire a bíróság döntene, az már valószínűleg nem is lesz hatályban. A pártszövetség e lépése, persze, kódolható volt, előre „bemondták”. Valójában a kódex liberális szellemiségét támadják. A KDNP és a Fidesz ezzel a lépéssel a család intézményét szeretné erősíteni.

Harrach Péter, a parlament kereszténydemokrata alelnöke lapunknak úgy nyilatkozott: valóban szeretnék megvédeni és megerősíteni a házasság és a család intézményét, de nem akarják a társadalomra erőltetni a kereszténydemokrata modellt. A tervezett módosításokat a politikus szerint valójában a demográfi ai mutatók indokolják és az, hogy „a házasság intézménye nagy válságban van”. A kódexben ezért szabályoznák a hűséget és a jegyességet is.

A KDNP és a Fidesz a melegeket érintő, a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló paragrafusok elhagyását indítványozta a Ptk. elfogadása előtti parlamenti vita során. Felvetésünkre, hogy a Fidesz és a KDNP e paszszust a jövőben is elutasítaná-e, Harrach azt válaszolta: „Értelmezésünk szerint a házasság definíciója egy férfi és egy nő tartós, kizárólagos kapcsolata.”