A pénzügyi magatartás terén vannak azért eltérések is, a lengyelek például nyitottabbak minden újra, és könnyebben indulnak külföldre dolgozni. A jó gazdasági mutatókkal bíró lengyelekhez hasonlóan a szlovákok is jól teljesítenek, de a fogyasztói magatartás-kutatók ott nem találtak speciális jellemzőket. Az eladósodottság viszont az egész régióban jellemző, sokan egyik hitelből fizetik amásikat, és dacára a rendszeres jövedelemnek, nincs szabadon elkölthető pénzük, nincs szabadságérzetük, mert az apró dolgokat sem tudják már megvenni, és mindebből jön a rossz közérzet. Őket nevezik a kutatók szubjektív szegényeknek.

– A magyar mentalitással kapcsolatban egy nemzetközi értékvizsgálat megállapította, hogy az azonnali jutalmat részesítik előnyben az elhalasztottal szemben. A „jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok” közmondás rendkívül igaz ránk – fogalmaz Törőcsik Mária, mondván, a mának élés törvényéből következik az átgondolatlan hitelfelvételek sora, a „majd csak lesz valahogy” gondolatban megnyugvás képessége.

A Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Intézete egy februári vizsgálatában meglepő eredményre jutott. Kiderült, hogy a magyarokat közvetlenül személyükben kevéssé érintette meg a gazdasági válság, mindössze 25 százalék érzékelte súlyosan, egyharmaduk alig vagy egyáltalán nem – legalábbis ezt vallották az ezerötszáz személy megkérdezésével készült felmérésben. Tamás Pál, a kutatás vezetője szerint a totálkár elmaradt, a társadalmat a válság nem találta annyira telibe, mint azt feltételezték. Egyelőre elmaradtak a tömeges lakáshitel-bedőlések, és bár sok munkahely megszűnt, de nem hirtelen, sokkszerűen és tömegesen történt.