„a mozdulatlan tökéletesebb a mozgásban lévőnél, a jég a víznél, a megkövült növények az élőknél; a mozgás hiánya tökéletesebb a mozgásnál, a csend a hangnál, a cselekvés hiánya a cselekvésnél; a nyugalom a legtökéletesebb. | a tökéletesség alapja a nyugalom és a teljesség, az oszthatatlanság és az egyöntetűség; a világnak soha nem szabadott volna változnia és fejlődnie, mindenféle fejlődés veszteségeket okoz, minden egyes változás megbontja az egészet; a nyugalomnak és a teljességnek nincs szüksége ezekre, hiányuk a legnagyobb tökéletesség. | az egyszerűség tökéletességről tanúskodik, minél egyszerűbb valami, annál kevésbé van kitéve változásoknak; a bonyolult rendszerek nem állandóak és nem tartósak, gyorsan megsemmisítik magukat, megbontva az eredendő nyugalmat, a változatlanság világméretű harmóniáját. | a kövek tökéletesebbek a növényeknél, a növények az állatoknál, az állatok az embereknél, a legtökéletlenebbek az emberek. | az emberek tökéletlensége nyugtalanságot szül bennük, a nyugtalanság az állhatatlanság táptalaja, az állhatatlanság újratermelési törekvésekhez vezet, az újratermelés háborúkat gerjeszt, a háborúk szaporodásra késztetik az embereket, és az ember nem szabad lény, nem önmagában való, mert a családja meghosszabbításától függ, és nem lehet az előző nemzedékek sorából kiszakítva tekinteni rá. | az ember állhatatlansága az állatokra és a növényekre is átterjed, és arra kényszeríti őket, hogy megsemmisítsék egymást, szaporodjanak és pusztítsanak, ami felerősíti a föld állhatatlanságát. | a föld állhatatlan világa az állhatatlanság kártékony hullámait kelti maga körül, a világegyetem bizonytalanságát szüli, megbontja eredendő tökéletességét, a világegyetem összeomlik a parányi földtől, amely a bomlás középpontjává lett.”

K. Kabai Lóránt (1977) Legutóbbi könyvét hiba nincs címmel 2006-ban adta közre a Szoba Kiadónál.