A bontáskor eltávolítandó motorolaj, a fékfolyadék, a régebbi típusú, még azbesztet tartalmazó fékbetétek, a hűtőfolyadék, az ablakmosó folyadék, a légkondicionálóban használt gázok, az elhasznált akkumulátorok – megannyi potenciális veszélyforrás a környezetre.

A veszélyes anyagok eltávolításához és tárolásához, majd később a megsemmisítéséhez is szigorú követelményeket támasztanak az uniós és hazai törvények. De csak a hatóságok látókörében lévő, ellenőrizhető 176 legális bontókra, valamint a nevükben roncsautókat átvevő száz legális átvevőhelyre. A Gépjárműbontók Országos Egyesületének (GOE) becslései szerint az országban nagyságrendileg több, úgy 1200–1500 műhely működik illegálisan, ahol a veszélyes hulladékok kezelése és tárolása legalábbis kétséges – állítja Nagy László, az egyesület ügyvezető alelnöke.

Ez év augusztusáig tizenháromezer kocsi került bontóba legális bontási igazolással, ezenfelül további negyvenezer gépjárművet vontak ki a forgalomból idehaza. Utóbbiak zöme az illegális műhelyekben „végezte” a GOE becslései szerint. A környezetvédelmi tárca is megerősíti az adatokat: eszerint évente százharmincezer roncsautó keletkezik idehaza, ennek csak a felét bontják szét legális műhelyekben.

– A legális bontók nagy versenyhátránnyal indulnak az illegálisakkal szemben – magyarázza a hátteret Nagy. – Csak az engedélyek megszerzése és ötévenkénti megújítása egymillió forintba kerül. Az előírt infrastruktúra kiépítése a vállalkozás mérettől függően öt- és ötvenmillió forint közötti induló beruházást jelentenek. Az illegálisak pedig nem viselik ezeket a terheket – állítja Nagy László.

Nekik legfeljebb a lelepleződés esetén várható bírság jelent némi kiadást. S hogy mennyire elriasztók a bírságok? A minisztérium szerint nagyon is. A hatóságok egy-egy szabálytalanul szétszerelt gépjármű miatt háromszázezer forintos bírságot is kiszabhatnak, a környezetkárosítást szabadságvesztéssel is sújthatják; az illegális bontót bezárathatják, talajszennyezés esetén kármentesítésre kötelezhetik a telepet.

A GOE ügyvezető alelnöke viszont úgy látja: eltekintve az ilyen, rendkívüli ellenőrzéseket hozó évektől, a lebukás veszélye minimális, míg a haszon nagy az illegálisan kiszerelt alkatrészek értékesítéséből. Lopott kocsik esetében ez még egyértelműbb: a jó minőségű lopott autókból bontott jó minőségű alkatrészeket a legális piaci ár alatt, de még mindig jó haszonnal adják tovább az illegális bontók. – A kiszabott bírságok pedig nevetségesek a feketevállalkozásban elérhető haszonhoz képest – mondja a GOE alelnöke. A probléma nem csak környezetvédelmi jellegű. Akinek a kocsijába illegális műhelyből származó alkatrészt építettek be, az a biztonsága miatt is aggódhat. Nagy szerint, ha a hatóságok a probléma okát szeretnék megszüntetni, a vámőrségnek le kellene foglalnia az illegális bontók termékeit, majd – akár árverésen – megvételre felkínálni a legális vállalkozásoknak.