Az eddigi kettes és hármas érettségi helyett legalább két gyenge közepest kell teljesíteni ahhoz, hogy valaki bekerüljön a felsőoktatásba: ez a leglényegesebb változás a felvételi tájékoztató december 15-i megjelenésével elindult 2010-es felvételi eljárásban. Jövőre ugyanis az alap- és az osztatlan képzésben az eddigi 160 pont helyett legalább 200 pontot kell elérni a sikeres felvételihez – ehhez pedig két közepes érettségi osztályzat szükséges. Igaz, ez valószínűleg nem eredményez majd drasztikus változásokat, hiszen 2009-ben még a legrosszabb fölvett hallgató is 180 pontot hozott.

A 400+80 pontos pontszámítási rendszer azonban nem változik: továbbra is 400 pontot lehet begyűjteni a középiskolai osztályzatok, valamint az egyetemek és a főiskolák által képzési területenként előírt „felvételi” tárgyakból teljesített érettségi eredmények alapján. Ehhez további 80 többletpontot lehet szerezni tanulmányi versenyeken elért helyezésekkel, nyelvvizsga-bizonyítványokkal és az emelt szintű érettségivel. Ez utóbbit azonban az általános orvosi, a fogorvosi, a gyógyszerész és az állatorvos szakokon már nem többletpontként értékelik, hanem kötelező penzumként: 2010-től ugyanis ezen a négy szakon is előírás az emelt szintű érettségi vizsga teljesítése.

Hogy a diákok erre készülnek is, az már az őszi érettségi vizsgákon is érződött: tavaly őszhöz képest mintegy tíz százalékkal nőtt a biológiából, kémiából és fizikából emelt szinten érettségizők száma (érettségizni évente kétszer: ősszel és tavasszal lehet). A felvettek teljesítményén ugyanakkor a szigorítás valószínűleg nem sokat változtat, hiszen a korábbi években ezekre a képzésekre bejutott diákok több mint 90 százaléka már emelt szinten érettségizett.

Továbbra is kötelező az emelt szint az angol, a német, az olasz, a spanyol és a francia nyelv szakokon, a többi helyre viszont sima középszintű érettségivel is be lehet jutni. Változás ebben csak 2012-től lehet, amikor az egyetemek és a főiskolák maguk írhatják elő, kérnek-e a hozzájuk jelentkezőktől emelt szintű érettségit (jelenleg szakterületenként egységesen kellene megállapodniuk az intézményeknek, ám mindeddig – a fenti kilenc szak kivételével – nem jutottak dűlőre, mert mindig van legalább egy vétó).

A mostani felvételi eljárásban – Bakonyi László, az Oktatási Hivatal elnökének megfogalmazása szerint – hatalmas választék várja a továbbtanulni vágyó diákokat. Összesen 110 alapszakra és 325 mesterszakra lehet jelentkezni: ezek mindegyike több intézményben és képzési formában (támogatott vagy költségtérítéses, nappali vagy esti, levelező és távoktatásos) is elindul, így összesen 3100-féle alapképzési forma, valamint 3054 mesterképzési lehetőség közül lehet választani. Egységes, osztatlan képzésekben – ilyenek például az orvosképzések vagy a jogász szak – további 86 féle lehetőség közül lehet választani, felsőfokú szakképzésben pedig 1199-féle jelentkezési hely van.

A lehetőségeket ugyanakkor behatárolja, hogy államilag támogatott képzésben az idén is csupán 56 ezer diák tanulhat alap-, osztatlan és felsőfokú szakképzésben, mesterképzésekre pedig további 19 600 fiatal kerülhet be támogatott formában. Legutóbb ez utóbbiban valamivel több, 21500 támogatott férőhely várta a hallgatókat, ám – jelentkezők hiányában – nem sikerült ezeket feltölteni.

Alapképzésben is némiképp átalakították tavalyhoz képest az arányokat: többen tanulhatnak a gazdasági, műszaki, orvosi és társadalomtudományi területeken, kevesebb jelentkezőt vesznek föl viszont a bölcsész-, a jogász-, a tanító- és a pedagógusképzésekre.

A jelentkezési lap beadási határideje változatlanul február 15. Az eljárásért kilencezer forintot kell fizetni, cserében három helyre is lehet jelentkezni. Minden további bejelölt képzés kétezer forintba kerül. A hátrányos helyzetű jelentkezők azonban 4500, a halmozottan hátrányos helyzetű felvételizők pedig kilencezer forint kedvezményt kapnak az eljárási díjból.

Bakonyi László megjegyezte: felvételizni csak jelentkezési lap beadásával lehet. Erre az amúgy kézenfekvőnek tűnő tényre azért kellett fölhívni a figyelmet, mert minden évben tucatnyi olyan diák bukkan föl az Oktatási Hivatal környékén, aki nem adott be hivatalos jelentkezési lapot, mégis abban a hitben él, hogy jelentkezett valamelyik egyetemre vagy főiskolára. Volt olyan diák például, aki azt hitte, az érettségire történő jelentkezéssel egyben egyetemre is jelentkezik.

Kérdés, persze, van-e szüksége a felsőoktatásnak ezekre a diákokra...