Túl átlátszó univerzum?

Űrtávcsövek és földi teleszkópok időről időre bizonyítják, van mit még tanulnunk a bennünket körülvevő világegyetemről.

Ukrajnában „titokban” kérnének útlevelet

Alighanem a kárpátaljai magyarság nyerhetne a legtöbbet a kettős állampolgárság kiterjesztéséből, de egy esetleges budapesti törvénymódosításból éppen ők érzékelnék a legkevesebbet.

A kokárda

Fémből vagy gyöngyből legyen? Horgolt, villogós, cipzáras vagy matricás kivitelben? Tűzzománcolt, esetleg batikolt? Petőfi-fényképes vagy Pepsi mintás?

A történet ereje

Megítélésem szerint tehát a polgári alkotmányosság magyar története a különféle, önmagukban is erős tartalmak egymás hatását felerősítő erejével indult. A tartalmak azóta is élnek, politikai kultúránk szerves részei.

Ámítás nélkül

Egyik kritikusomnak az „ablakaim”, mint írta, amelyeken át a történelemre és az emberi történetekre nézek, a reneszánsz festő Leon Battista Alberti módszerét juttatják eszébe, s idézi a festő-teoretikust: „Mindenekelőtt oda, ahová festenem kell, rajzolok egy derékszögű négyszöget, amelyet úgy tekintek, mint egy nyitott ablakot, amelyen keresztül szemlélem, amit oda fogok festeni.

 

A feminizmus nem a szexről szól

A 77 éves egyiptomi politikus­írónő, Naval el­Szadavi az arab feminizmus és a rezsimellenes kritika emblematikus alakja. Szociális és szexuális problémákkal foglalkozó írásaiban immár ötven éve mutat rá a muzulmán nők, vagy ahogy állítja, minden nő hátrányos helyzetére a társadalmakban. Indulása kivételes volt: apja oktatási miniszter lévén, nyolc diplomás testvéréhez hasonlóan, elvégezhette az orvosi egyetemet. Ám a védőszárny alól kikerülve, hamar a mindenkori kormány ellenségévé lett.

1972-­ben megjelent, A nők és a szex című művét betiltották, állásából elbocsátották. Több egyiptomi értelmiségivel együtt 1981­ben bebörtönözték, csak Anvar Szadat halála után szabadult. Később az ENSZ tanácsadója lett, majd megalapította az Arab Női Szolidaritás Szervezetét (AWSA), melynek célja, hogy megváltoztassa az arab nők gondolkodásmódját. A szervezet nemzetközi sikerei annyira felbőszítették az egyiptomi kormányt, hogy 1991­ben betiltotta őket, vagyonukat egy vallásos nőszervezetnek adta. Azóta külföldi egyetemeken tanít.

- Hol áll az arab feminizmusnak az ügye,amelyért ön több mint fél évszázada küzd?

- Sokan még mindig nem értik, mi a feminizmus. Azt hiszik, hogy az arab országokban csak a nők csonkítása vagy a szexuális elnyomás elleni küzdelem. Persze ezeket is felöleli, de az igazi feminizmus számomra a humanizmus. A családon kívüli és belüli problémákat össze kell kötni a globális politikával, a kapitalizmussal, a munkanélküliséggel, a bevándorlással. Ezek a tényezők férfit és nőt is érintenek, de a nők ma a férfiak alá vannak rendelve minden vallásban és kultúrában. Ha gazdasági válság vagy háború van, azt leginkább a nők és a szegények szenvedik meg.

- Ha globális politikában gondolkozunk,változtatott-e a muzulmán nők helyzetén az iraki és az afganisztáni háború? Halljuk például, hogy sok női szervezet érvel a családjog és az örökösödési jogreform mellett a muzulmán országokban.

- Amikor Bush Irakba ment, mi tudtuk,hogy az olajért és a politikai hatalomért ment. De ő azt mondta, hogy a nőket megy felszabadítani. Mekkora feminista volt?! Ugyanez történik Afganisztánban, ahol Obama továbbra is fel akarja szabadítani a népet. Vajon a bombák felszabadítják Afganisztánt? Nem. Senki sem szabadíthatja fel a másikat! Természetes, hogy én is az al­Kaida, a tálibok és minden más szörnyű rezsim ellen vagyok, amelyek a vallást használják az emberek és főleg a nők elnyomására. De ki hozta létre a rezsimeket? Bin Laden és George W. Bush valójában testvérek: mindenki tudja, hogy az előbbi az amerikai kormánynak dolgozott a nyolcvanas években. Ahogy a Szovjetunió leáldozott, Oszama bin Laden, az imperializmus gyereke lett az ellenség. Amerika egyébként Egyiptomban is támogatta az iszlám fundamentalizmust.

- Mekkora esélyük van az arab feministamozgalmaknak a kormányokkal szemben?

- Sok iraki nő keres meg. Azt mondják,most két fronton harcolnak: a vallási fundamentalizmus és az amerikai elnyomás ellen. Az ország darabokban van, és éppen ez az, ami a külföldi elnyomásnak segít megosztani az uralmat. Ezért van kettősség a szunnita és a síita vallás között is. Nem szabad az idegen elnyomásra hallgatni, fel kell szabadítanunk magunkat a neokolonializmus és a helyi hatalom alól is. Össze kell fognunk, és le kell rántani a leplet az elménkről. A megoldás az oktatás, a kreativitás és a disszidens írás.

- A politika nem járható út az egység megteremtéséhez? Ön indult a 2005-ös egyiptomi elnökválasztáson…

- Nem szabad elválasztani a tudományta művészettől és a politikától, mint a testet sem a szellemtől. Én eredetileg orvos vagyok. A rendelőmben azon kezdtem gondolkodni, miért lesznek betegek az emberek. Azért lesznek betegek, mert szegények és keményen dolgoznak. Hiába adok nekik gyógyszereket. Felfedeztem a gazdaság és az orvostudomány közötti összefüggést, és azt, hogy a politikai rendszer a hibás. A rendelőmben ugyan meg tudok gyógyítani pár embert, de az írással milliókról segítem le a leplet. Mert az a lepel a legveszélyesebb, amit az oktatás, a média erőltet ránk. Orvosként tudok a májról, a tüdőről, de nem ismerem az emberi lénynek a társadalommal és a politikával való kapcsolatát, ami betegséget okoz.

- Mivel magyarázhatók a szociális anomáliákat, amelyek a nyugatra nyitottabb muzulmán társadalmakban, így Törökországban, Marokkóban észlelhetők? Gondolok az otthoni női körülmetélés műtéteire, vagy a szűzhártya visszavarrására.

- Mint mondtam, egyes feministák csaka szexualitásról szeretnek beszélni, meg a női körülmetélésről. De ezt sohasem kötik a globális vagy a lokális politikához, a történelemhez sem, így eltévesztik a célt. Ahhoz, hogy megértsük a nőkkel vagy a férfiakkal szembeni szexuális elnyomást - mert én a férfi körülmetélést is ellenzem -, látnunk kell, hogy ezek a rabszolgatartásból erednek. A rabszolgákat gazdasági okok miatt kasztrálták, a nőket gazdasági és politikai okok miatt vágják meg, hogy a monogámiához szoktassák őket.

- Tehát igaznak tartja a muzulmán világ ésa nyugati civilizációk ütközésének tézisét?

- A civilizációs válság tézise hamis.Vajon a palesztin-izraeli háború az emberek ellentétéről szól? Szó sincs róla. A földekről, a vízről, az anyagi szükségletekről szól. Az állítólagos vallási háború a judaizmus és az iszlám, vagy a nyugati és a keleti kultúra között csak álca. Én egyiptomi vagyok, maga magyar, de ugyanazon rendszerben élünk. A véleményünk különbözhet, mert Európában több az egyéni szabadság, szexuális szabadság, talán bőségesebbek a gazdasági javak, de maguk is patriarchátus alatt élnek. Az ellentétek a pénz, a bankok, a szabadpiac és az érdekek között vannak, nem a vallások között. Ezt érzik maguk is a gazdasági válságban és a bevándorlás által.

- A bevándorlásról szólva, hogyan magyarázza, hogy Európában ma azok a muzulmán fiatalok is fátylat tesznek fel, akiknek csak a nagyszüleik voltak vallásosak?

- Az elme az egyik börtönből a másikbaesik. Néhány Észak-Afrikából érkezett nő így akarja megmutatni a muzulmán identitását. Azt gondolják, hogy ezzel próbára teszik a Nyugatot. Ez nevetséges. Nem úgy harcolok a kapitalizmus ellen, hogy eltakarom a hajam! Ők fátyolban járnak, de magas sarkút vesznek fel, és a derekukat kiteszik a farmerből. Azt hiszik, hogy így felszabadultak. Valójában csak meghasonultak az iszlamizáció és az amerikanizáció között.

- Az amerikai dominanciára Egyiptombólördögöt kiáltani, az nemcsak halogatja az iszlám jogreformot?

- Minden vallást meg kell reformálni,nem csak az iszlámot.

- A legutóbbi könyve, a „Zina, le roman volé" (Zina, a lopott regény) című rendkívül sötét képet fest Egyiptomról. Gyerekeket erőszakoló férfiak, álszent fátylas nők és utcára hajított csecsemők. Szinte karikatúra...

- A regény az regény, értelmezhetifeketén vagy fehéren. A Zina című regényem valós társadalmi problémáról szól. Ma Egyiptomban kétmillió törvénytelen utcagyerek van, mivel nincs apjuk, nem kaphatnak semmiféle családnevet, és iskolába sem járhatnak. Ez tragédia. A régi Egyiptomban, még a rabszolgatartás előtt, mindenki egyenlő volt. Nem tudták, hogy a foetus a sperma által termékenyül meg, azt hitték, hogy a nőt ismeretlen erő keríti hatalmába. A gyerek így felvehette az anya nevét. Ma ellenben csak a férfiét hordhatja. El-Szadavi például a nagyapám neve, akit nem is ismertem. Az édesanyámnak nem hordhatom a nevét, pedig ő igazán szeretett. Szervezetünk, amelynek férfi tagjai is vannak, azért harcol, hogy a gyerekek hordhassák az anyjuk nevét, és járhassanak iskolába. Tavaly a kormány meg is hozta ezt a törvényt.

- A vallásosságról alkotott véleménye arrasarkallnák, hogy elhagyja a vallását. Miért nem tette meg?

- Én minden vallást kritizálok, a kereszténységet és a judaizmust hasonlóképpen, mint az iszlámot.

„Nem úgy harcolok a kapitalizmus ellen, hogy eltakarom a hajam!”
„Nem úgy harcolok a kapitalizmus ellen, hogy eltakarom a hajam!”
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.