A sarkakon, az ín alatt
ahol a súlya fordul
A test, ahol csak burkolat
ahol a csont csikordul

A bőr, ahol már halni kezd
és fáj a test magától
A használat, hogy bármit tesz
és megkeményszik hátul

A szív, amelyben nincs ideg
végződés meg sem lágyul
A lélek használtan hideg
lelős burkában bámul

A létre néz az ég alatt
anyag anyagra dőlve
Elszáradt szőlőbokrokat
lát s vértelen a bőre

A hámszövet, a bőrlemez
érzékeit elveszti
És elhalt részeket keres
és szenvtelen kimetszi

És bőrkeményedéseket
növeszt a lélek orvul
Szemölcsöket és tyúkszemet
ahol a bőrbe fordul.

Borbély Szilárd (1964)

Artisjus irodalmi díjas.

Legutóbbi könyvét Egy gyilkosság mellékszálai címmel 2007-ben adta közre a Vigiliánál.