A foglalkoztatottak aránya 56,7 százalék volt 2008-ban Magyarországon - az unióban ezt csak Málta múlta alul 55,2 százalékkal. Az Európai Bizottság által kiadott 2009-es foglalkoztatási körkép szerint még három állam található hatvan százalék alatt: Olaszország 58,7, Románia 59 és Lengyelország 59,2 százalékkal. Az évezred elején 2010-re kitűzött lisszaboni célok szerint a foglalkoztatásnak hetven- százalékosnak kellene lennie, vagyis az említett országokban tetemes a lemaradás. Nyolc ország jutott túl a megkövetelt szinten: Dánia, Németország, Ciprus, Hollandia, Ausztria, Finnország, Svédország és Nagy-Britannia. A listát Dánia vezeti 78,1 százalékkal.

A hétfőn közzétett elemzés ugyanakkor azt sugallja, hogy a munkaerőpiac általában ellenállónak bizonyult a gazdasági válsággal szemben, a foglalkoztatás kevésbé csökkent, mint a nemzeti össztermék (GDP), s ez a különböző programoknak köszönhető, például a rövidebb munkaidőnek, s annak a politikai célnak, hogy a vállalkozók állami segédlettel is tartsák meg képzett alkalmazottaikat, akár a termelékenység csökkenésének árán.

Az év közepéig a foglalkoztatás négymillióval csökkent az idén az előző év azonos időszakához képest. A múlt év tavaszával összevetve 2009 őszére 9,2 százalékra, 22 millió főre kapaszkodott fel a munkanélküliek aránya és száma. Az unión belül azonban e tekintetben is nagyok az eltérések: miközben Írországban és Spanyolországban megkétszereződött, a balti államokban megháromszorozódott a munkanélküliség, Ausztriában és Hollandiában alacsony maradt. Írország és Spanyolország mellett Magyarországon és Litvániában mért az Eurostat negatív növekedési ütemet a foglalkoztatásban. A válság előtt az unió átlagosan nagyon jó éveket zárt. Például 2005 és 2009 között 9,7 millió munkahely keletkezett, felgyorsult a foglalkoztatás növekedésének irama a nők és az idősebbek körében. A válság ugyanakkor elsősorban a férfiakat, a fiatalokat, az alacsony képzettségűeket és a részmunkaidőben alkalmazottakat érintette nagyon hátrányosan.

Évente a foglalkoztatottak 22 százaléka vált munkahelyet, de a tartós munkanélküliség továbbra is nagy gond. Az állásukat elvesztők negyvenöt százaléka tölt el munka nélkül több mint egy évet, miközben az Egyesült Államokban ez az arány mindössze tíz százalék.

A nemzetközi tendenciáknak és rivalizálásnak megfelelően várhatóan előtérbe kerül a zöldmunkahelyek teremtése. A foglalkoztatás szintjére azonban ez alig lesz hatással. A változás elsősorban az energiaszektort, a mezőgazdaságot, a halászatot, a turizmust és az építőipart érinti. A becslés szerint a megújulóenergia-ágazatban 2020-ban 2,8 millió embert foglalkoztathatnak, szemben a 2005-ös 1,4 millióval, de miután a hagyományos energiaiparban megszűnnek állások, a nyereség száz- és négyszázezer közé tehető.

Egyes szakmákra, képzettségekre nem lesz szükség, viszont az oktatást és az átképzést az új zöldiparágak igényeihez kell igazítani. A foglalkoztatás szerkezetének a változása - írják az elemzés szerzői - hozzájárulhat a üvegházhatású gázok kibocsátásának visszafogásához - a távmunka szorgalmazásával, illetve a hatékonyabb közlekedésszervezéssel.