Föld alatti Kontroll

A rendszerváltás huszadik évfordulója alkalmából - amerikai meghívásra - újra összeállt a Kontroll Csoport, amely két hazai főpróba után november 7-én New Yorkban ad koncertet egy rangos fesztiválon. A nyolcvanas évek legendás zenekara nemcsak a hazai rockzenében számít korszakos együttesnek, de tagjai révén a hazai művészet- és politikatörténetbe is beírta a nevét, s ezt az Egyesült Államokban is jól tudják, ahol régóta kutatják, és nagyra értékelik a magyar művészeti underground történetét. A New York-i Library For Performing Arts munkatársai néhány éve Budapesten is jártak, hogy a helyszínen tanulmányozzák a rendszerváltás előtti alternatív szcéna előadóit, jelenségeit, dokumentumait, s aligha véletlen, hogy a Kontroll Csoport is a látóterükbe került.

A zenekar ötlete csaknem harminc éve, 1980 nyarán született meg a Bárdos Deák Ágnes, Kistamás László és Hajnóczy Csaba alkotta baráti társaságban. Hozzájuk csatlakozott később Hajnóczy Árpád és Iványi Norbert, s ez az őstársulat 1980 szilveszterén adta első házibulizós koncertjét a Bizottságot alapító Wahorn András pomázi házában. A zenekar tagjai a hévre még Lili Kommandó néven szálltak fel, de Bárdos Deák Ági javaslatára már Kontroll Csoportként érkeztek meg, s ezen a néven váltak a Kassák Klubban, az Ikaruszban a második magyarrock-forradalom meghatározó zenekarává. A társulat később új tagokkal - Farkas Zoltán basszusgitáros, Müller Péter énekes, Lehoczki Károly dobos, Újvári János szaxofonos - bővült, s bár nem jelenhetett meg lemeze, de 1981 és 1983 közötti tevékenysége alapján okkal kapta meg a kultikus státuszt a rajongóktól.

A Kontroll Csoport neve a rendszerváltás után sem merült feledésbe, a társulat egy része az elmúlt két évtizedben több alkalommal is színpadra lépett. 2006 decemberében például szintén Kontroll-tagok játszottak az Ági 50 - Kontroll válogatás című koncerten, s ez a fellépés indította el a zenekar amerikai "karrierjét".

Kistamás László emlékezése szerint: "Ági koncertsorozattal ünnepelte az 50. születésnapját. Ő a forradalom évében született, ezért 2006 kétszeresen is évforduló volt az életében, s szerette volna, ha én is színpadra állok, s amikor nem vállaltam - mert abbahagytam a zenélést, s végleg elmúlt bennem az exhibicionista érzés - megkérdezte, ha New Yorkba mennénk, akkor se lennék hajlandó fellépni? Aztán fél év múlva jött, hogy megvan a lehetőség, csináljuk meg... S ez tényleg nagy lehetőség, mert az amerikaiak komoly pénzeket fektetnek abba, hogy dokumentálják ezeket a dolgokat. Onnan nézve különlegesnek számít, hogy a nyolcvanas években Kelet-Európában voltak olyan zenekarok, amelyek nem amerikai trendet koppintottak, nemcsak generációs lázadást hajtottak végre, hanem az akkori pártállami rendszer ellen fordultak, ami megnyilvánult gesztusok, életérzés, de a közvetlen agitáció szintjén is. Így jött létre ez a kétnapos fesztivál, amelyben a Magyar Évad kulturális vezetése is partner."

A Kontroll Csoport azonban nem csak a régi dalok, műsorok okán keltette fel az érdeklődést, hiszen a zenekari tagok későbbi tevékenysége is figyelemre méltó. A Kontroll "családfa" ugyanis az egyik legterebélyesebb képződmény a magyar rock és ellenkultúra történetében: Müller Péter és Bárdos Deák Ági létrehozta a Sziámi-Sziámit, Hajnóczy Csaba megalapította a Kampec Dolorest, Kistamás László a Balkan Futouristtal, Farkas Zoltán pedig a Keleti Fénnyel próbálkozott, míg az önállósodó Bárdos Deák Ágnes Ági és a Fiúk néven hozott létre új formációt. A Kontroll-tagok tevékenysége a rendszerváltás után is emlékezetes maradt. Hajnóczy Csaba kiadója, a Bahia az alternatív zenék és zenekarok legfontosabb bázisa lett, Kistamás László egyik gründolója volt a Nap Nap Fesztiválnak, a Fekete Lyuknak, Müller Péter pedig ott volt a Sziget létrehozói között.

"A zenekar szétválása után a tagok pályája sokfelé ágazott. Kerestük a kreativitásunknak megfelelő feladatokat. Én ma is olyan dolgokban szeretek részt venni, ahol az emberek tevékenysége valami közös cél érdekében összekapcsolódik. A Kontroll Csoport sem valami ellen született, nem előre kitervelt politikai provokáció volt, hanem a szabad szellem egyik megnyilvánulási formája." Kistamás esetében ehhez az indíttatást 1968 élménye adta, amelynek eseményeit Párizsban élte át. "Apám diplomáciai vonalon dolgozott, s én általános iskolásként találkoztam a diáklázadással. Egyfajta szabadságélmény volt, ami meghatározta a későbbi életemet. Gyerekkoromban szinte mindennap más akartam lenni. Eleinte a színház vonzott és a film. Aztán amikor hazajöttem, 15-16 évesen már konkrétan érdekelt az Orfeo, Halászék színháza, voltam Balatonbogláron, láttam Ruszt, Paál István rendezéseit. Én is tagja voltam egy színjátszó csoportnak, amely egyfajta eseményszínházat akart létrehozni... Gimnázium után pedig a színművészetire jelentkeztem, tévérendező szakra, de már az első beszélgetésen kiderült, hogy a szakmai kérdésekben komoly nézeteltérés van köztem és a felvételi bizottság tagjai között. Engem akkor nem a kellemes, kerek dolgok, hanem az Artaud-, Brook-, Grotowski-féle színház érdekelt."

Ami ellen a rendszer a hetvenes évek vége felé már egyre keményebben lépett fel, így aztán jött az újabb korszak: Beatrice, punk, Velvet Underground, fluxus, Andy Warhol Factoryja. "Ekkor a képzőművészet felől is erős hatások értek. Utcaművészetet, utcai akciókat akartam, szabadon, kötöttségektől, tradícióktól mentesen. Mozgásba hozni valamit ott, ahol egyébként holt tér van, berakni az eseményeket egy olyan közegbe, ahol Emberek járnak." A hazai közeg azonban ennek is ellenállt. Aztán jött a nyolcvanas évek elején az új hullám, a zenei underground, a Kontroll Csoport, amellyel a tagok megint csak követ dobtak az állóvízbe. "Ez egy baráti társaság volt, amely nem akarta az intézményesülés felé vinni a produkciót. Mi másként gondolkodtunk, mint a mainstream, valamilyen minimál életben maradási programra - lakás, élelmiszer, megélhetés - szükségünk volt, de nem hajtottunk a sikerért, az extraprofitért, nem engedtük elüzletiesedni a tevékenységünket, nem akartunk kompromisszumokat kötni."

A Kontroll Csoport három évig kavarta az állóvizet, lázított, provokált a puszta létével is. A zenekar szétválása után Kistamás további "életművét" is ez az attitűd jellemezte. Számos műfajban kipróbálta magát: barátaival létrehozta az underground Deja Vu Revue-t, három évig szervezte a nonprofit Nap Nap fesztivált, megalapította a Fekete Lyukat, az Egocentrumot, a Tilos Az Á-ban működő Vakuum TV-t, tagja volt Jeles András társulatának (Monteverdi birkózókör), játszott Sőth Sándor és Monori M. András filmjeiben (A szárnyas ügynök; Meteo), csinált dokumentumfilmeket (Szilágyi Lenke), rendhagyó tévéműsorokat (Gang, Propaganda), társalkotója volt a kreatív kommunikációs feladatokat felvállaló, a/ttra)kciókat szervező Supergroupnak (56' Parlament, Ponton híd, színesre festett Erzsébet híd, Csókparty, Mikulás-gyár), napjainkban pedig a Propaganda Médiával gyárt televíziós projekteket.

A politika, a profit, a karrier ma sem érdekli. A szabad szellem elkötelezettje ötvenévesen is. "Én örökös újrakezdőnek mondanám magam, mert szabad és nyitott szellemiséggel kíváncsi vagyok a folyton változó világra. Azt szoktam mondani, hogy cselekvésjógát folytatok. Figyelem a környezetemet, a hatást, amit a tevékenységemmel kiváltok. Sajnos a nyitottság és a szabadság szempontjából Magyarországon ma is nagyon gyenge a közeg, mert az emberek bezárkóznak, skatulyáznak, oldalakban, pártokban, dogmákban gondolkodnak. Nehéz helyzetben van az, aki változásokat szeretne."

Egy kreatív alkotóművész számára tehát húsz évvel a rendszerváltás után sincs hiány kihívásokban. Ezek egyike volt a Kontroll Csoport fellépése október 30-án a Petőfi Csarnokban, majd a nagy lehetőség New Yorkban, ahol a Performing Revolution In Central and Eastern Europe fesztivál nyitónapján lép fel a zenekar. A szervezők hat országból a kelet-közép-európai underground zene reprezentánsait hívták meg. Az utazásról road movie készül, s remélhetőleg a hangfelvételek is megjelennek lemezen. Mindenesetre a Petőfi Csarnokban rendezett koncert napján az 1991-es Nap Nap Fesztiválon rögzített hanganyag már megvásárolható volt. A kiadvány a 1G Records új CD-sorozatának egyik fejezeteként jelent meg, amely huszonöt, rendszerváltás előtti underground zenekar munkásságát mutatja be, ami azt jelzi, hogy azért nálunk is vannak változások.

Müller Péter Sziámi, Bárdos Deák Ágnes és Kistamás László
Müller Péter Sziámi, Bárdos Deák Ágnes és Kistamás László
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.