A gólyáknak tovább kell repülniük

Az egyetemeken kitört az "Erasmus-láz". A Budapesti Corvinus Egyetem főépületének aulájából eltűntek a székek november 2-án este hat óra körül. Mindre az I. előadóban volt szükség, ahol Vas Erzsébet intézményi Erasmus-koordinátor tartott előadást az Európai Unió tanulmányi pályázatainak lehetőségeiről.

A programok iránt érdeklődők között legnagyobb arányban másodévesek képviseltették magukat, de számos gólya is megjelent. A bolognai rendszer bevezetése óta az Erasmusszal külföldön tanulók átlagéletkora jelentősen csökkent. Annak, aki még az alapképzésben szeretné kihasználni az egyszeri lehetőséget (és miért ne akarná, az egyetemisták semmiről sem szeretnek lemaradni), nagyon gyorsan kell cselekednie.

Az a hallgató, aki elsősként még megelégszik a magyar felsőoktatással, és másodévesen fedezi föl az Erasmust, már csak utolsó éve őszi félévében profitálhat a programból, mert a többség harmadévben tavasszal már diplomázik is. Azt meg mégsem illik külföldről. Ugyanez a helyzet a mesterképzések két évével. A mesterszakosok elsősként pályáznak, a következő őszi félévben utaznak. Ezért egész Európára jellemzően lényegesen többen tanulnak Erasmusszal az ősszel.

Azok az elsősök, akik nem szeretnék ennyire megkötni saját kezüket, és szemfülesek, már az egyetemi küszöb átlépése után elkezdhetnek arról gondolkodni, melyik másik európai egyetemen töltenének szívesen egy szemesztert a következő tanévben.

- Másodévben kezdődnek a szakirányos tárgyak, amelyeket nem szeretnék kihagyni, másrészt harmadév végén diplomázni kell, ezért úgy gondolom, könnyebben tudnék pótolni egy másodéves félévet - magyarázza korai pályázatának okait Ritter Kinga, aki az idén kezdte tanulmányait a Corvinus Egyetemen pénzügy és számvitel szakon.

Más gólyák kevésbé átgondoltan döntenek: pályáznak elsősként, mert ha nem kapnak helyet álmaik egyetemére, ott a következő év és egy következő pályázat.

Eddig, amíg a hagyományos képzésben pályáztak a hallgatók, általában negyed-. ötödévben utaztak ki, tehát amikor már jól eligazodtak az egyetemen, a felsőbb évesektől pedig sokat hallottak az Erasmusról, jobban meg tudták fontolni, hova adják be a pályázatukat, az életkoruk folytán is tapasztaltabbak voltak. - Most a hallgatók megérkeznek ide szeptember elején, még az épületben sem ismerik ki magukat, és a bevezető héten a nemzetközi iroda munkatársai máris azzal bombázzák őket, hogy akkor most azonnal döntsék el, hogy hova és mikor akarnak külföldre menni - mondja Vas Erzsébet.

Ha a gólyák pályázata sikeres, az alapképzésük három évének közepére beékelődik egy külföldön töltött félév. És még ahhoz is szerencse kell, hogy el tudják itthon fogadtatni a külföldön teljesített tárgyakat, különben csúsznak a tanulmányaikkal.

Az Európai Unió Erasmus-ösztöndíjával külföldön is végezhetnek egy félévet a magyar egyetemisták. Az ösztöndíj általában elég a külföldi tartózkodás költségeire. A hallgató a nyelv gyakorlása mellett megismerkedik a külföldi intézmény rendjével és kapcsolatokat is teremt magának jövőbeli munkájához. A kint töltött hónapok beleszámítanak rendes tanulmányi idejébe.

Mikor, hová, miért? Erasmus-tábla a Corvinuson
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.