Clarity: cellás autó zaj és ár nélkül
Mintha az űrkorszakról szőtt álmaink váltak volna valóra: a kívül-belül űrjárműszerű autó gombnyomásra, zajtalanul indul, vibráció és erőlködés nélkül gyorsul, ráadásul a műszerei is leginkább egy űrhajó vezetőfülkéjére emlékeztetnek. Az üzemanyag hidrogén, a hajtás elektromos, szennyezőanyag-kibocsátása pedig gyakorlatilag nulla. Nos, ha csupán ennyi kell hozzá, akkor eljött az űrkorszak: a fenti tulajdonságokkal rendelkező Honda FCX Clarityt immár nemcsak gyártják (szériában), de forgalmazzák is, sőt két példány már Európába is eljutott belőle, hogy a kíváncsi újságírók is megcsodálhassák.
Az imént forgalmazást említettünk, és nem azt, hogy a kocsit árulják - szőrszálhasogatásnak tűnik, de a két kifejezés között ez esetben ég és föld a különbség. Az FCX - a világ első szériagyártású üzemanyagcellás autója - ugyanis még a saját "piacain", Kaliforniában és Japánban sem kapható - csak lízingelhető, havi 600 dollárért. A furcsa szabálynak kétféle oka is van: a jármű túlságosan drága lenne (ára - valóságos piac híján - egyelőre nincs, egy-egy példány előállítási költsége iparági becslések szerint nagyjából 50 millió forint lehet, ami már a Rolls-Royce kategóriája), és a lízing révén a karbantartási fegyelem is könnyebben garantálható. Az FCX csak speciális gyári szakműhelyben szervizelhető, egyebek mellett azért, mert nincs benne olyasmi, amihez egy autószerelő hozzá tudna nyúlni.
A Clarity motorháza nem tartalmaz belső égésű motort, váltót, hűtőt - az autót egy apró, de erős elektromotor hajtja, amely "saját forrásból", egy hidrogén üzemanyagcellából kapja az áramot. Az FCX attól igazán különleges, hogy kombinálja az elektromos hajtás és a hidrogénüzem előnyeit: egyszerű mechanika, halk és vibrációmentes motor, hatalmas nyomaték minden fordulatszámon (a kerék bármilyen sebességnél kipörgethető), és tiszta, környezetkímélő működés.
Mivel kipufogóra sincs szükség, a padlólemez egyenletes felületű - ez, és az alacsonyra helyezett villanymotor segítségével leszorított súlypont a nagy tengelytávú, kis légellenállású karosszériával egyedülálló menettulajdonságokat biztosít a kocsinak. A 100 kilowattos, 256 Nm nyomatékú villanymotor 9,2 másodperc alatt gyorsítja százra a Clarityt.
Kompromisszumok nélkül persze a Honda sem tud autóforradalmat csinálni. A csomagtartó például szűkebb a felső középkategóriában megszokottnál (elsősorban a két hátsó kerék közé, a hátsó üléstámla mögé helyezett hidrogéntartály miatt), a sebességlimit pedig 160 kilométer óránként - igaz, ez utóbbihoz nullától százhatvanig változatlan intenzitású gyorsulást kapunk (hasonlót, mint a sportkocsikban, de mindenféle turbólyuk és erőtlen fordulatszám-tartományok nélkül), a Csillagok háborújából ismerős, földöntúli hanggal. Mindez együtt egészen egyedi vezetési élményt nyújt: a Clarityt a kissé kemény rugózás és az egyelőre még nyers fékek ellenére megszokni és megszeretni is nagyon könnyű.
Az érzelmi azonosulást a belső tér is segíti: bár a dizájn az átlagautós ízléséhez képest első pillantásra kissé talán túlságosan futurisztikus, a felhasznált bioműanyagok és -szövetek nemcsak kellemessé, de lakályossá is varázsolják a miliőt.
Az eddig forgalomba helyezett néhány száz példány meglehetősen üzembiztosnak bizonyult, úgy tűnik, a hidrogénüzemanyag-cellás technológia valóban megérett már a tömeggyártásra. Ami miatt az FCX-et egyelőre nem tervezik Európába hozni, az a hidrogéninfrastruktúra hiánya: hozzánk legközelebb Grazban van töltőállomás, jelentősebb számú kút pedig csak Németországban és Norvégiában üzemel.
Pedig amúgy a hidrogénautózásnak a környezeti előnyökön túl is lennének vonzó oldalai. Egy kiló hidrogén a kutakon nagyjából 8,9 euróba kerül, és ez a mennyiség szinte pontosan 100 kilométerre elegendő - ami egyrészt azt jelenti, hogy a 3,92 kilogrammnyi hidrogénnel teli tankolható FCX hatótávolsága mintegy 400 kilométer, másrészt pedig azt, hogy 100 kilométernyi utazás költsége városban is csak 2300 forint, ami benzinüzem esetén nem számítana kiugróan soknak (különösen annak fényében, hogy egy 4,83 méter hosszú, vagyis majdnem Volvo kombi méretű járműről van szó).
Ráadásul a ma még csak méregdrágán előállítható, de a Földön korlátlanul rendelkezésre álló hidrogén egyre olcsóbb lesz, ami a benzinről nem mondható el.
Energiamérlegelés
Az üzemanyagcellás módszernek jelenleg a tisztaság és az energiahatékonyság alapján egyaránt nincs versenytársa. Hogy mégsem terjed gyorsabban, az a magas árakkal magyarázható. Azt viszont kívülállóként nehéz megérteni, hogy az autógyárak miért a hidrogénes vonalat erőltetik, miért nem próbálkoznak a sokkal problémamentesebb metanollal. Ahhoz, hogy a gáz halmazállapotú hidrogént ésszerű méretű tankba lehessen tölteni, hatalmas nyomás vagy nagyon alacsony hőmérséklet kell (az FCX tankjába például 700 baros nyomással érkezik az üzemanyag).
A metanol viszont szobahőmérsékleten folyékony, igaz, áramtermelés közben szén-dioxid keletkezik belőle - míg a hidrogén-oxigén üzemanyagcellában víz a melléktermék -, ám katalizátorral a folyamat fordítva is lejátszható, azaz a szén-dioxidból újra metanolt lehet gyártani. Metanolos üzemanyagcella laptopáramforrásként itthon is kapható.
