Rakovszky Zsuzsa: A Hold a hetedik házban

Rakovszky két regényének címében és belső szimbolikájában is ezoterikus jelképeket használt, ezt folytatja most is; de A kígyó árnyékának (2002) és A hullócsillag évének (2006) történelmi múltja és személyes félmúltja után most elérkezik a jelenig, látszólag mintegy megfordítva a három prózakötet mellett 2006-ban kiadott összegyűjtött verseskötet címét - Visszaút az időben. Ami az emlékezést mint az elbeszélés alapformáját illeti, ez így is van, valójában azonban az írások azt sugallják, hogy (korábbi versesköteteinek címét idézve) hiába állunk tovább egy házzal: életünk, a személyesen megélt idő egyirányú utca, és ezen az emlékezés képessége sem változtat.

Azaz líra és epika műfajilag eltérő, de szemléletileg egységes darabjait szokatlanul erős kohézió tartja össze. Az új novellákban például hangokat hallunk, amelyeken a Rakovszky által két évtizede felélesztett drámai monológokból ismerős alakok beszélnek problémáikról, kilátástalan kapcsolataikról, vergődéseikről reményeik és kudarcaik szövevényes hálójában. Ugyanis a béke és szeretet kora csak nem akar beköszönteni. Nem akart sem A kígyó árnyéka tizenhetedik századi hősnőjének, sem A hullócsillag éve huszadik századi anyafigurájának életében, és az új elbeszélések szereplői sem találják meg lelki békéjüket, amelynek kétségbeejtő, hétköznapi, megrendítően komikus keresését oly gúnyosan ellenpontozza a The 5th Dimension együttes dala.

Ráadásul az elbeszélések narrátorai mindezzel tisztában vannak, tudják, hogy hiába engedik be a napfényt, lehetetlen kitörniük életük szorongatóan szűkös dimenzióiból. A nőn, aki első férjének temetésére érkezik egy kisvárosba, annyira eluralkodnak emlékei, hogy leszakadva a valóság tényeiről, tévedésből egy másik temetőbe, másvalaki temetésére keveredik. A keddi kártyapartik középkorú résztvevői a magány és a rossz házasságok útvesztőjében bolyonganak, egy másik barátnői kör pedig pszichiáterektől, vallási gyülekezetektől és angyalokkal társalgó ezoterikus kluboktól várja fáradhatatlan önáltatással megváltását. Értelemszerűen a legszorosabb kapcsolatok csorbulnak ki a legcsúnyábban. Férjek és apák érzelmi zsarolása teszi elviselhetetlenné a nők életét; de még a kislány is, akit egyedülálló anyja túlságosan is okosan nevel, már gyerekként szembesül az élet kibírhatatlanságával. A kötet kisregény méretű, Az ismeretlen tényező című írása pedig egy örökös teljesítéskényszerben felnövő, következésképp teljesen életidegen, elméleti fizika szakos egyetemista szánalmasan nevetséges megváltáskísérletét beszéli el a mai Budapest lelketlenné sivárosodott alvilágában. Rakovszky Zsuzsa történeteinek sötéten gomolygó világából senki sem jön ki jól, legfőképpen persze maga az emberi élet nem. De mégis történik valami, ami túl van a szavakon, és ami elviselhetővé teszi ezt a lefokozott létet. Ez pedig Rakovszky látásmódja, amelyet iskolázott és üdítően változatos elbeszéléstechnikája a nézőpontok bravúros többszólamúságával szinte elrejt, de narrátorainak megengedő humorában mégis szóhoz juttat. Önironikus szerzői jelenléte a hetedik házban házasságra lép komor képzeletével, és ebből nemcsak nagyszerű novellák születnek, hanem olyan prózaköltészeti remeklések, mint a kötet 143. lapján a pillanatnyi értelemmel telítődő téli éjszaka Kosztolányi Hajnali részegségét idéző leírása, amit persze szarkasztikus ellenfénybe állít, hogy mindez az ütődöttségig naiv fizikushallgató önáltató megvilágosodásélménye.

Magvető, 348 oldal, 2990 forint