Rövidesen hét nagy amerikai egyetem - köztük a Princeton és a Williams College - képviselői érkeznek Budapestre, hogy Bojár Gábor csapatával közösen kidolgozzák az Aquincumi Technológiai Intézet (AIT) első kurzusa, egy jövő nyáron induló két hónapos tanfolyam tematikáját. Az információtechnológiai és bioinformatikai magánegyetemen később - a tervek szerint először 2011-ben - fél-egy éves turnusokban folyik majd az oktatás 24 tantárggyal.

- Az Egyesült Államokban legalább akkora probléma, mint itthon, hogy az akadémiai világ és az üzleti szféra nem eléggé ért szót egymással. Bár az AIT-ban nem gazdasági képzést nyújtunk majd, az informatika nagynevű professzorai mellett vállalkozók is fognak tanítani, köztük Rubik Ernő, valamint a Kürt és a Nav N Go vezetői - mondta lapunknak Bojár Gábor. - A világ legjobb, üzleti szemléletet tanító informatikai iskoláját szeretnénk megvalósítani, ahonnan kikerülve a szakemberek nem a szükséges rossznak gondolják a felhasználókat, és nem kizárólag azt tartják majd szakmai sikernek, ha a másik tudós elismeri őket. Charles Simonyi azért lett a világ egyik legsikeresebb szoftverfejlesztője, mert megértette: a helyes mérnöki mentalitás az, ha a számítógép-használók helyébe képzelve magát, könnyen kezelhető programokat, felületeket hoz létre. Erre a mentalitásra szeretnénk nevelni diákjainkat - tette hozzá.

A diákok kis hányada lesz magyar: a Bojár-egyetem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) legjobb hallgatói közül fogad néhányat tandíjmentesen, valamint posztgraduális kurzusra a Graphisoft Park bérlői közül kerülhetnek be fiatal fejlesztők. A döntő többséget a legjobb amerikai egyetemek hallgatói közül várják, akik külföldi tapasztalatszerzés céljából jönnek az AIT-ra.

- Kis létszámú évfolyamokat indítunk, eleinte 30-40 diákkal, ami később fokozatosan legfeljebb száz-kétszázra nő majd. Üzleti tervünk szemeszterenként tízezer dollár tandíjjal számol, tehát száz résztvevőtől már nyereséges lehet az intézet - állítja az AIT-ot megálmodó üzletember. Mint mondja, a statisztikák szerint 2007-ben 260 ezer amerikai diák tanult külföldön, de közülük mindössze hétezren célozták meg a mérnöki pályát. Ezenbelül is különösen alacsony a szoftvermérnök hallgatók aránya. - Ők úgy érzik, nincs szükségük külföldi tapasztalatokra, mert ami Amerikában jó, az másutt is megfelel. Ez azonban nem igaz, amit egyre többen felismernek.

A végzettek zöme ugyanis nem a Microsoftnál vagy más óriáscégnél fog elhelyezkedni, hanem kisebb vállalathoz szegődik, vagy saját üzletbe fog, ahol szükség van a nyitottságra és alkalmazkodásra. A magyar üzletemberek mindig rá voltak kényszerítve erre, és a saját bőrükön megtapasztaltakat adják majd át - mondja Bojár Gábor.

Eladósodnak a diplomáért az amerikai fiatalok

Rohamosan nő a diákok eladósodása az Egyesült Államokban: a diploma átvételekor az átlagos végzős egyetemista 31 ezer dollárral tartozik - 73 százalékkal magasabb öszszeggel, mint 2003-ban. Az ok a válság, és a tandíjak gyors emelkedése. A Pennsylvania Egyetemen például az éves tandíj, a kollégium tarifája és a tanszerek ára az 1990-es 17 ezer dollárral szemben már közel 38 ezer dollár. A Yale honlapján található adatok szerint a nagynevű egyetemen bentlakás nélkül a 2009-2010-es tanévben fejenként 36,5 ezer dollár a tandíj, ugyanakkor az intézmény egy-egy tanulóra évente 384 ezer dollárt fordít. Szállással, tankönyvekkel is számolva, most két félévre mintegy 50 ezer dollárt kell kiadniuk a hallgatók családjának. Az egyetem éves költségvetése mintegy kétmilliárd dollár. A Princetonon az idei tanév 35 ezer dollárba kerül. Annak, aki kollégiumot is kér, további 11 ezer dollárral kell számolnia. (W. T. K.)