Hol az állat is csak félve lépked:

szakadék szélén kökénybokor.

Dermedt bogyói fagyott férgek,

körötte a szél havat kotor.

Te meg a beomló verem falán,

hol az élő már nemigen pózol,

s szakad a szakadék bokra, talán

kígyókba, nem kökényágba fogózol.

Csont-ágon mi tart meg kökényszemet?

Hát téged? Vacog a lelked, fogad.

Téli kökény vagy, történeted:

túlélsz, lehullsz és gödör fogad.

Tőzsér Árpád (1935) Kossuth-díjas.

Legutóbbi könyve Szent Antal disznaja

címmel 2007-ben jelent meg a Kalligramnál.